2024.06.23. 09:45
A Szentháromság téri park
Csongrád híres jellegzetes platánsoráról és zöld parkjairól, légi felvételeken szinte erdőnek tűnik a város. Zöld felületei közül is kiemelkedik a rendkívüli szobrokat felvonultató Szentháromság téri park, a város tüdeje.
Az első világháborúban elesett hősök előtt tiszteleg az 1923-ban felállított alkotás. Fotó: Majzik Attila
Az első tervek 100 éve, 1924-ben készültek egy új közpark kialakításáról Csongrádon. A város új központi tere végül a ’30-as években készült el teljesen, de a mai napig fejlődik.
Nem volt elég nyitott a Népkert
A város első nagy közparkja az 1862-ben megnyitott népkert volt.
A Széchenyi-ligetben helyet kapott vendéglő, cukrászda, kuglipálya, az első világháború körüli években mozi, később pedig szabadtéri színpadi előadásokat is tartottak ott. A húszas évekig ez volt a város egyetlen parkja, így pezsgő élet folyhatott benne, a helyi gyerekek is gyakran választották játszóterüknek
– idézte fel Borsói Martin, a Tari László Múzeum régésze.
Arra viszont Nagyné Balog Erzsébet mutatott rá A Szentháromság téri park című munkájában, hogy a népkert, bár a városközpontban volt, elkerített terület maradt, nem kapcsolódott szervesen a szellős, hatalmas, nyitott, egybefolyó terekkel és teresedésekkel jellemezhető városszerkezetbe.
Meg is szűnt parkként funkcionálni, a helyén hozták létre a mai Csongrádi Gyógyfürdő- és Uszoda elődjét.
Egy szobor volt a névadó
De vissza a parkokhoz! A már említett teresedéseket piactérnek használták, közülük a legnagyobb a Szentháromság tér volt.
Ezt a piacteret egy közel tíz méter magas emlékmű, a Szentháromság szobor uralta – a tér is innen kapta a nevét.
Mint a város értékeit összegyűjtő Csongrádi Értéktár leírásából kiderül, Marschalkó János szobrászművész remek arányú, egyszerű szerkezetű szobrán a hagyományos Szentháromság-ábrázolásnak megfelelően a mennyek országában az Atya és a Fiú ülő alakja magasodik, a szobor csúcsát a dicsfénnyel ölelt istenszimbólum, a Szentlélek-galamb koronázza. A mennyei birodalom határát szárnyas angyalfejek karéja jelzi. Az égi és földi régiókat összekötő hatoldalú oszlop három oldalán a Hit, a Remény és a Szeretet jelképes szobrai állnak.
Az emlékművet 1869-ben, a Nagyboldogasszony templom fennállásának 100 éves évfordulójára emlékezve és egyben a pestisjárványtól való megszabadulás mementójaként emelték. A három oldalról elhelyezett allegorikus szobrok a mívesen alakított, szép és igényes emlékmű valódi szobrászati értékeinek számítanak. Itt megmutatkozik a kor legjobb épületszobrászának tartott Marschalkó akadémikus felfogásának minden erénye. A Lánchíd kőoroszlánjai mellett kevés köztéri műveinek egyike áll Csongrád szívében.
A gyász fájdalmát tükrözi az alkotás
A Szentháromság tér korábbi, kis koronájú, az útvonalakat hangsúlyozó fasorai helyére 1924-től terveztek nagyszabású közparkot, írja munkájában Nagyné Balog Erzsébet.
Mint közli, az 1923-ban a téren elhelyezett Hungária-szobor (amit leginkább első világháborús emlékműként emlegetnek a városban) már a majdani park létesítésének szándékát tükrözte.
Az emlékművet Cs. Forgó Józsefné, a Jótékony Nőegylet és a Csongrádi Vöröskereszt Egyesület elnöke kezdeményezte 1915 tavaszán. Egy honvéd emlékmű felállítását szerette volna megvalósítani, amely az elesett csongrádi hősi halottaknak kíván emléket állítani, egy nem csekély összeget is felajánlva a megvalósításhoz.
A szobor a város legszebb és legnagyobb terén, a Szentháromság téren kapott helyet, hogy a hősök emlékezete állandóan a város lakosai közt éljen és a hősök megbecsülése a késő utókor számára is méltó kifejezésre jusson.
Somogyi Sándor szobrászművész alkotását 1923-ban avatták fel. Egy korabeli újság leírása szerint „a szobor főalakja az ülő Hungária, fején a magyar koronával, amint az égre tekintve a Mindenható segítségét kéri a sebesült harcosra.” Az alkotás nem a harci dicsőséget vagy a hősiességet, hanem a gyászt ábrázolja hatásosan.
Az új park – amelynek platánjai máig meghatározók Csongrád városképében – ezt követően egy évtizedig készült. Az új, modern, zöld városi köztér kialakítása a piac átköltöztetésével fejeződött be az 1930-as években.
Vonó nélkül maradt a hegedűs lány
Legközelebb 1971-ben gazdagodott újabb szoborral a város központi parkja. Szentirmai Zoltán Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész első munkáinak egyike, a Hegedűs lány a park bejáratánál az Ének-Zenei – mai nevén Galli János – Általános Iskola gyönyörű szecessziós épülete mellett kapott helyett. Az alkotás utal arra, hogy ott indítottak először az országban hangszeres-énekes-zenei általános iskolai tagozatot.
A fiatal nőt ábrázoló szobrot az évek során több rongálás is érte: eltűnt kezéből a vonója – ezt azóta sem pótolták –, illetve festékkel is lefújták. Ennek szintén a mai napig megvannak a nyomai.
A teret észak felől lezáró Hild-sétány közepére is jutott egy szobor, ott Tóth Valéria Hild-kútja található.
Csongrád városát a „Város fejlesztésben” elért eredményeiért 1984-ben Hild János-díjjal tüntette ki a Magyar Urbanisztikai Társaság. Ebből az alkalomból kérték fel Tóth Valéria szobrászművészt, aki megtervezte és megalkotta a szobrokkal díszített kutat, amit szintén 1984-ben avattak fel.
A világháborútól a forradalomig
A Szentháromság téri park másik végébe is egy, a magyarság történelmének egyik dicső, de fájdalmas eseményének emléket állító alkotás került. Az egykori Magyar Király szálló, ma Művelődési Központ és a bíróság épületének szomszédságában egy ’56-os emlékmű áll.
Az 1956-os forradalom emlékműve című szobrot, Lantos Györgyi, Máté István, Ungor Csaba és Tóth Béla alkotását 2006-ban avatták fel. A szobor az októberi vihart idézi. A gránitoszlop a lyukas zászlóval, a harsonás mellékalakokkal a történelmi változást hirdetik.
Megújul a Szentháromság téri park
Ugyan több szobor azóta nem került a parkba, sőt, a névadó Szentháromság szoborra kifejezetten ráférne a felújítás, a város zöld tüdeje folyamatosan megújul.
2018 decemberében madárbarát lett a park, a Környezet- és Természetvédők Csongrád Városi Egyesülete koordinálásával a Batsányi János Gimnázium és a Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai tizenöt madáretetőt és tíz madárodút építettek, emellett egy, a parkban előforduló madárfajokat ismertető tábla is kikerült.
Idén pedig az egészséges életmód jegyében történt fejlesztés a parkban. 2024 áprilisában az önkormányzat egy rekortán futópályát építtetett, amit azóta is rendszeresen használnak futók, sétálók és a környék óvodásai, iskolásai.
A Szentháromság téri park fokozatosan újul meg a jövőben is: a tervek szerint a park játszóterét teljesen felújítják, a kavicsos járófelületeket tartósabbra cserélik, valamint a növényállományt is frissítik, az elöregedett, kiszáradt fák helyére pedig újakat ültetnek.
