2024.04.03. 08:00
Ezért kell komolyan kell venni a rókavakcinázást és az ebzárlatot
Az oltatlan kutyák jelenléte a legnagyobb veszélyforrás – mondta el a Délmagyarországnak Pinnyey Szilárd állatorvos. A veszettség elleni rókavakcinázás apropóján a vírus lehetséges útjairól, veszélyes és téves információkról beszélt lapunknak az SZTE Mezőgazdasági Kar adjunktusa.
A városban feltűnő, különösen szelíd róka már aggodalomra adhatnak okot. Illusztráció: Shutterstock
Kevesen ismerik igazán a veszettség lehetséges, adott esetben halálos kimenetelű következményeit. Így annak súlyát sem feltétlenül mérik fel, hogy mit is jelent pontosan: elveszett az ország veszettségmentes státuszának reménye, vagy azt, hogy szinte minden a kutyák kötelező oltásán múlhat
– nyilatkozta lapunknak Pinnyey Szilárd állatorvos, az SZTE Mezőgazdasági Kar adjunktusa a napokban indult veszettség elleni rókavakcinázás, az azzal párhuzamosan elrendelt ebzárlat és legeltetési tilalom apropóján. Végigvettük a vírus lehetséges, az erdei ciklustól egészen az ember lakta településekig tartó útját.
Elveszett biztonságérzet
Viszonylag kényelmes helyzetben voltunk a szakember szerint olyan értelemben, hogy hosszú ideig nem kellett tartanunk a veszettségtől. Mígnem Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 2022-ben 4, tavaly 16, idén ezidáig 12 esetet regisztráltak a szakemberek. Utóbb fertőzött rókánál, kutyánál és szarvasmarhánál is kimutatták a vírust. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványügyi kockázat, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját. A betegség pedig feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén került Magyarországra.
A szelíd róka esete
Pinnyey Szilárd szerint egyértelműen az oltatlan kutyák jelenléte a legnagyobb veszélyforrás. Annak hiányában nem lehetünk igazán biztonságban, hiszen az északi vármegyéből könnyen, akár országhatáron belül is terjedhet a vírus. A kutyákra a vadállomány fertőzött egyedei közül például a róka, aranysakál, borz lehet veszélyes, de legelő marháknál ugyancsak felmerülhet a kontaktus. A szakember arra figyelmeztetett, hogy bár mostanra a természetes élőhelyek folyamatos csökkenése miatt az urbanizálódó róka táplálék után kutatva be-be téved településekre, alapvetően kerüli az emberi közelséget. A városban feltűnő, különösen szelíd egyedek már aggodalomra adhatnak okot és mindenképp értesíteni kell a hatóságokat. Fontos, senki ne gondolja azt, hogy megsimogassa a szelídnek tűnő rókát, vagy egyéb vadállatot, mert éppen a megváltozott, zavart viselkedés utalhat a veszettségre.
Az emberi tévhit a természetről
A szakember szerint a városi ember mostanra elvesztette kapcsolatát a természettel, nem ismerjük jellemzőit, törvényeit. Könnyen kialakul az a tévhit, hogy a vadállatok közelsége magától értetődő, akár meg is simogathatjuk bármelyiket. Holott amikor belépnek a területünkre, amely egykor az övék volt, abból konfliktus lehet. Ez a városokban élve nehezebben látható, ezért is fontos a tájékozottság.
Az esetleges kontaktus útján megfertőződő oltatlan kutyák némelyike úgynevezett dühöngő veszettséggel betegszik meg, agresszívvé válik, a veszettség pedig harapásokkal, karmolással terjed tovább az emberre.
Ha a tünetek már megjelentek, a veszettség egy gyógyíthatatlan, halálos betegség
– hangsúlyozta az állatorvos.
