2024.03.21. 07:00
Szentesnek és Makónak is megoldást jelenthet a szülészeti ellátás módosítása
A makói és a szentesi szülészet újraindulását is hozhatja akár az a rendelettervezet, amely módosítaná a szülészeti ellátást. Bevezetnének egy, a jelenlegieknél alacsonyabb ellátási szintet a rendszerbe, ahol jóval kevesebb szakorvos dolgozna és specialista sem lenne elérhető 24 órában. Ez éppen a szakemberhiánnyal küzdő szülészeteknek jelenthet megoldást.
A kisebb kórházaknak, ahol kevesebb a szakember, megoldást jelenthet a szülészeti ellátás módosítása. Illusztráció: Török János
Módosítaná a szülészeti ellátást a Belügyminisztérium. Egy miniszteri rendelettervezet szerint az eddigi III-as és II-es progresszivitási szint mellé bevezetnék az I-est is. A nők olyan problémamentes terhesség esetén – amelyek megfelelnek az otthonszülés kritériumainak is – ilyen, alacsonyabb ellátottsággal rendelkező osztályokon hozhatnák világra gyermeküket.
A legmagasabb szintű ellátóhelyeken koraszülött intenzív osztályok is működnek, a 2-e szinten ez nincs, 24 órás újszülöttgyógyászati ellátás viszont igen. A most tervezett, I-es szintű ellátóhelyeken ezek egyike sem lenne, sőt újszülött-szakápoló, aneszteziológus és intenzív terápiás orvos sem lenne éjjel-nappal biztosított. Ugyanakkor 30 perces távolságban elérhetőnek kell lennie ilyen ellátásnak is. Ezeknek az osztályoknak biztosítaniuk kellene a sürgősségi szüléslevezetést és ambuláns szülészeti ellátást, illetve minden ilyen helyen lennie kellene egy császármetszés végzésére alkalmas műtőnek. Ezeken a szülészeteken a kockázatmentes várandósok szülhetnének 18 év feletti, első szülésnél pedig 40 év alatti korban, a terhesség betöltött 37-ik és 41-ik hete között, amennyiben a magzat nem farfekvéses. Kizáró tényező még néhány betegség, fertőzés, ikerterhesség, de a korábbi császármetszés is.
A rendszer átalakítását a Belügyminisztérium azzal indokolta, hogy így tennék lehetővé alacsony kockázatú várandósság esetén, hogy intézményi keretek között is elérhető legyen a családias, bensőséges légkörű szülészeti ellátás. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ezzel a létszámhiány is orvosolható lenne, hiszen I. szinten 15 ágyig elég lenne 3 fő szülész-nőgyógyász szakorvos. Mellettük 3 szülésznő és 5 ápoló dolgozna. Vagyis az sem biztos, hogy egy szülő nő egy ilyen intézményben szülészorvossal találkozna, lehet, hogy egy szülésznő segítene világra hozni gyermekét. Ez egyébként a tervezetet kritizálók szerint a legnagyobb probléma, hiszen éppen az intézményi szülés biztonságosságát ingatná meg, ha váratlan komplikációs esetén nem lenne azonnal elérhető a szakszerű segítség.
Vármegyénkben jelenleg Szegeden és Hódmezővásárhelyen működik szülészet. Szeged a legmagasabb progresszivitási szintű, azaz 3-as kategóriába tartozik, Hódmezővásárhely 2-es besorolású. Szentesen is volt szülészet, azt azonban tavaly januárban szakemberhiány miatt bezárták, és bár a kórház már több mint fél éve a Szegedi Tudományegyetembe integrálva működik, a szülészetet még mindig nem nyitották meg, pedig azt tavaly őszre ígérték. Makón 2020-ban zárt be a szülészet, ott azóta sincs hír arról, hogy újraindítanák. Indokként a "humánerőforrás hiányt" jelölték meg. Hogy esetlegesen valamelyik városban lesz-e ilyen, 1-es progresszivitási szintű szülészet kialakítva, egyelőre nincs róla információ, de a bezárt osztályok helyzete és a rendszer átalakításának indoka meglehetősen egybecseng. Ráadásul mindkét településen nagy igény lenne arra, hogy a nők helyben hozhassák világra gyermeküket.