2024.03.23. 07:00
A sikeres települések titkai
Mórahalom és Deszk – két település, amely szembe megy az országos trenddel. Miközben a legtöbb várost és községet a demográfiai válság sújtja, Mórahalmon és Deszken növekszik a lakosság. Hogy mi a titkuk? Erről kérdeztük a két polgármestert, Nógrádi Zoltánt és Király Lászlót.
Tavaly adták át Mórahalom legújabb büszkeségét, a Tóth János Mórahalmi Szakképző Iskola Szilágyi Mihályról elnevezett 150 férőhelyes kollégiumát. Archív fotó: Karnok Csaba
Egy polgármesternek ötven évben kell gondolkodni. Ha valaki polgármesterként nem ekkora távlatban gondolkodik előre, akkor nem tölti be a feladatát. Minden egyes dolgot, amit létrehozunk, ebben az ötven éves perspektívában kell elhelyezni
– mondta a Délmagyarországnak Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere.
A Szegedtől nagyjából húsz kilométerre nyugatra található kisváros az elmúlt évtizedekben látványos fejlődést élt át. A Belügyminisztérium adatai szerint tavaly az egyetlen város volt Csongrád-Csanád vármegyében, ahol nőtt és nem csökkent a lakosság száma. 2024. január elsején hivatalosan 6673-an éltek a településen, 93 fővel többen, mint egy évvel korábban. Nem hivatalosan – azaz a városban tanuló vagy dolgozó, de állandó mórahalmi lakóhellyel nem rendelkező személyekkel együtt – jóval többen, nagyjából 7200-an. A hosszú távú céljuk, hogy a lakosság számát akár meg is duplázzák – tudtuk meg Nógrádi Zoltántól.
Nő a lakosság Deszken is
Deszk is azok közé az üdítő kivételek közé tartozik, amelyeket elkerült a demográfiai válság. A községben január elsején 4155-en éltek (+82 fő), de a népességgyarapodás akkor igazán mellbevágó, ha két évtizeddel korábbra tekintünk vissza. Akkoriban még 3382 fő szerepelt a Belügyminisztérium nyilvántartásában.
Király László, a község polgármestere szerint sok összetevője van a népességgyarapodásnak.
Kedvező a település földrajzi elhelyezkedése, három kilométerre vagyunk Szegedtől, és ez nyilván nagyon vonzó. Jó a közlekedés, és helyben is vannak munkalehetőségek. Rendezettek a közterületek, vonzó a településkép, ami szintén vonzó a lakóhelyet keresőknek. Ez sok odafigyelést, de néha konfrontációt is jelent, ám ez így is megéri
– hangsúlyozta a polgármester.
A kultúra fontos megtartó erő
Király László szerint az a következetes munka is nagyon sokat nyom a latba, ami 1994 óta zajlik a községben. Deszken mindig nagyon sok energiát, időt és pénzt fordítottak a közösségépítésre. A térségben kimagaslóan színes a község kulturális- és közéleti palettája. Többnyire fiatalok, fiatal családok döntenek a beköltözés mellett, nekik pedig korántsem mindegy, hogy hova érkeznek. Példaként a faluházat említette, amit egy régi moziból alakítottak ki, és ma már több mint húsz civil szervezet, kulturális egyesület és csoport használ a hét szinte minden napján, erre pedig érdemes költeni.
Évente 60-63 rendezvényünk van, olyan nívós programokat, kikapcsolódási lehetőségeket kínálunk, amikért nem kell Deszkről máshova utazni
– mondta a község első embere. A Bánát Szerb Kulturális Egyesület és a Tiszavirág Néptáncegyesület pedig a határon túl is jó hírét viszi a községnek.
A legfőbb érték az ember
Van egy ilyen szójáték, hogy népességmegtartó képesség és képességmegtartó népesség. Mindkettő nagyon-nagyon lényeges. Az önkormányzatnak meg kell próbálnia helyben tartani azokat, akik ideszülettek vagy itt telepedtek le. A képességmegtartó népesség talán még fontosabb. Ha fejlődni akar egy település, akkor a népességet ugyanolyan erőforrásként kell kezelni, mint a pénzt vagy a politikai kapcsolatrendszert
– ezt már Nógrádi Zoltán hangsúlyozta.
Mórahalom polgármestere szerint a harminc évvel ezelőtt elfogadott és ötévente felülvizsgált településfejlesztési vízió kijelölte az utat. Először járási székhellyé szerettek volna válni, majd felpörgetni a városiasodást, a helyi gazdaságot, és fejleszteni azokat az intézményeket, amelyek az életminőséget javítják. Mindezt úgy hajtották végre, hogy a lakosságot igyekeztek minden fejlesztésbe bevonni, folyamatos párbeszédet folytatva az emberekkel.
Új városközpontot terveznek
Nekünk „dominószerű” városfejlesztésünk van. Mindig úgy hajtottunk végre egy városfejlesztési akciót, hogy közben előkészítettük „a kijáratát”, azt a kapcsolódási pontot, ami majd egy újabb fejlesztés előtt nyit utat, amiről nem tudjuk ugyan, hogy pontosan mikor lesz, de adott a folytatás lehetősége
– folytatta Nógrádi Zoltán.
Mórahalmon egy új 120 lakásos lakóövezetet és városközpontot fejlesztenek és az ezekhez nélkülözhetetlen közintézményeket – mint például bölcsőde, óvoda – építik majd meg. Nógrádi szerint ugyanis nem akkor kell lépni, amikor már az iskola kapujában toporog a gyerek férőhelyet keresve.
Király László szerint fontosak a pályázatok is – szinte nincs kiírás, amire ne pályáznának. Külön csoport foglalkozik pályázatírással, és szinte havonta újabb győztes pályázatról számolhatnak be. Folyamatosan fejlesztik az intézményeket, nagy gondot fordítanak az energetikai modernizálásra. Nívós intézményeik, remek kollektíváik vannak – ennek pedig híre megy. A pozitív hírek pedig a településnek is jó reklámot jelentenek.
