2024.03.27. 17:30
A kutyák veszélyeztetik leggyakrabban a mentőellátást
Vannak esetek, amikor a beteghez riasztott mentő kiérkezéséig is fontos, hogy a sérült vagy beteg ellátást kapjon, akár laikusoktól is. De hogyan segíthetjük eszközök és szakértelem nélkül a mentők munkáját? Most induló cikk- és podcastsorozatunk ebben nyújt segítséget.
Előző podcast műsorunk és az abból készült cikk nagy visszhangot váltott ki: a hasmenéshez mentőt hívó eset kapcsán rengeteg komment érkezett, azt megvitatva, milyen esetekben lehet mégis jogos az aggodalom. Ennek apropóján Hangai József, az Országos Mentőszolgálat Dél-Alföldi Regionális Mentőszervezetének kommunikációs munkatársa segítségével egy sorozatot indítunk, melyből kiderül, melyek azok az esetek, ahol mindenképpen mentő segítségét kell kérni a 112-es szám tárcsázásával, illetve a segítség megérkezéséig mit tehetnek a családtagok vagy a beteg körül lévők, hogy az ellátás minél hamarabb megkezdődjön. Sorozatunk alapját az Európai Újraélesztési Társaság által javasolt betegvizsgálati eljárás jelenti. Ennek sarokkövei a légút, a légzés, a keringés, a neurológiai vizsgálat és a környezet monitorozása.
Mindezek előtt azonban a legfontosabb a helyszín biztonságossága, melybe beletartozik a beteg és az ellátó biztonsága is
– hívta fel a figyelmet Hangai József. Közlekedési baleset esetében veszélyforrás lehet a többi közlekedő, így a helyszínt csak akkor szabad megközelíteni, ha például már nem várható becsapódó jármű. Szén-monoxid mérgezés esetén a teljes zárt környezet veszélyt jelenthet, így az ilyen lakásokba, házakba a tűzoltók megérkezése előtt nem szabad bemenni. Az otthonokban pedig a kutya a fő veszélyforrás.
A legbarátságosabb kutyákat is megzavarhatja a gyógyszerszag, vagy éppen az érzékelt feszültség, ami ilyenkor természetes. Éppen ezért fontos, hogy a háziállatokat a mentőket várva el kell zárni, hogy ne zavarják az ellátást, illetve ne akadályozzák a gazda elszállítását
– hívta fel a figyelmet Hangai József.
Ha a környezet már biztonságos, meg lehet kezdeni a beteg vizsgálatát, melyből kiderül, mekkora a baj. Ennek első lépése annak kiderítése, átjárható-e a légútja.
Ha tud a beteg beszélni, a válasz igen. Ha aluszékony, eszméletlen és szörcsögő légzést hallunk, veszélyben van a légútja. Ha pedig láthatóan kékül-lilul a feje, az elzáródott légutat jelöl, ami lehet részleges – vagyis amikor még van valamennyi hely a levegő áramlásának és sípolva veszi a levegőt – vagy teljes. Előbbi esetben a beteget köhögtetni kell, utóbbi esetben pedig a mellkasát megtámasztva, másik kezünkkel nyitott tenyérrel a lapockára kell erőteljesen ütni. Öt sikertelen ütés után a klasszikus, Heimlich-féle műfogással tudunk segíteni. Ha ez sem sikerül és a beteg elveszti az eszméletét, meg kell kezdeni az újraélesztést
– hangsúlyozta Hangai József.
Sorozatunk következő részében egy másik, a légzési nehézséghez hasonlóan szintén egyértelműen látszó és azonnali beavatkozás igénylő vészhelyzetről lesz szó, a vérzés csillapításáról.
