Vizsgálták, mi is folyik a csapból

 – ezt a tájékoztatást kaptuk, amikor a makói városházán arról érdeklődtünk, véget ért-e már a térségi ivóvízminőség-javító beruházás. A Délmagyarországnak küldött tájékoztatóból az is kiderült, hogy a végleges befejezést a társulás és a Nemzeti Vízművek Zrt. közösen, konzorciumi megállapodás keretében tudja megoldani. Az üzemeltető által meghatározott végleges műszaki tartalom elkészülte után az illetékes államtitkárság készíti elő kormánydöntésre a beruházást. Mint megtudtuk, ez utóbbi mondat azt jelenti, hogy a beruházás folytatásához további állami támogatásra lesz szükség. A makói járásban az emberek tehát továbbra is a régi vizet isszák – hogy meddig még, nem tudni. 

Már csak a makói járásban gond az arzén

Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a térségi ivóvízminőség-javító projekt ismét rekordot döntött, ugyanis 11 év alatt, több mint 5 milliárd forint elköltése után sem sikerült lezárni. Mint többször megírtuk, emiatt nem felel meg az uniós szabványnak az ivóvíz arzéntartalma Makón és több környező településen. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb, 2022-es adatok alapján készült tavalyi országos jelentése szerint – amelyet nemrégiben a portfolio.hu tett közzé – már csak kilenc magyar településen arzénos a víz. Mind a 9 Csongrád-Csanád vármegyében van, közülük 8 a Makói járásban. Az érintett települések: Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Makó, Makó-Rákos, Maroslele és Óföldeák, illetve a makói térségen kívül Székkutas. Utóbbiról azonban Szél István polgármestertől most megtudtuk, a jelentés összeállítása óta sikerült javítani a vízminőségen, ráadásul megvan már az a 108 milliós központi támogatás is, amely a probléma végleges megoldásához kell – a falu Orosházáról kapja majd a vizet. 
 

Néhol büdös és a színe sem bizalomgerjesztő

A 2010-es évek elején egyébként az ivóvíz arzénkoncentrációja még mintegy 400 településen volt határérték felett hazánkban, ez 2020 végére csökkent 10-re. A téma kapcsán nyilatkozó szakemberek és politikusok általában megjegyzik: az arzéntartalom szempontjából az eredeti magyar szabványnak így is megfelel az, ami a csapokból kifolyik a makói járásban. 
Ugyanakkor más gondok is vannak vele. Csanádpalotán például – többször megírtuk korábban – sárgás-pirosas színű és rossz szagú. Úgy tudni, a gondot elsősorban a magas bór-, kén- és nátriumtartalom, illetve a sok baktérium okozza. A kisváros polgármestere, Perneki László azt mondta, jelenleg is ez a helyzet, ezért náluk sokan használják a focipálya melletti, egészséges vizet biztosító konténert. Maroslelén pedig épp a napokban írta be valaki a falu egyik közösségi oldalára, hogy büdös a vezetékes víz; nyomban helyeseltek is többen. 

 – tette hozzá a polgármester. 
 

Csaknem 100 százalékos lefedettség

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ összegzéséből, amely az intézmény honlapján olvasható, kiderül: a lakosság 99,7 százaléka számára érhető el a közüzemi vízellátás. Csongrád-Csanád vármegyében is csaknem 100 százalékos a lefedettség. Az országos helyzetkép vízminőség szempontjából igen kedvező, az erre vonatkozó adatokból összeállított adatbázisba a 2022-ben jelentett több mint 54 ezer vízminta eredménye alapján a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100 százalékában megfelelő eredményt adott. 
A problémás ivóvizekben a szakemberek a már említett arzénon kívül többek között növényvédőszer-maradványokat, nitritet és ólmot találtak – utóbbi a nagyvárosokra jellemző. Érkeztek panaszok klóros ízre és illatra is, ez azonban már a fertőtlenítés következ­ménye.