Repcefejlődés és vadkár a TDK-s dolgozatokban

Újfent érdekes és változatos, az aktuális mezőgazdasági kihívásokra is reagáló dolgozatokkal jelentkeztek középiskolások az Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar (SZTE-MGK) tudományos diákköri versenyére. Idén először talajtani témáról írt a 13 versenyző egyike, de volt akit a kukoricanemesítés, vagy a vadgazdálkodás foglalkoztatott, sőt, még a szarvasmarha embrió transzferről is született tanulmány. Többen is bemutatták családi gazdaságukat, de a repce fejlődése, illetve a vadkár és vadgazdálkodás gazdasági tényezői is megmozgatták a Vásárhelyen kívül Mezőhegyesről, Tiszakécskéről, Ásotthalomról és Csongrádról érkező diákok fantáziáját. 

A fiatalok február 21-én a mezőgazdasági karon a bíráló bizottság előtt prezentálták tanulmányaikat. Hupuczi Júlia, a Tudományos Diákköri Tanács elnöke lapunknak elmondta, különösen sokszínűek voltak az idei dolgozatok. Az első forduló bírálatában fontos szempont volt, hogy mennyire alaposan és részletesen kidolgozott a dolgozat. De külön örülnek a gyakorlati vizsgálati módszerek részletezésének. A szóbeli prezentációnál fontos, hogy lehetőleg minél látványosabb legyen az előadás, a helyszíni plusz kérdésekkel pedig a vitakészséget is mérik. 

A TDK-n versenyző középiskolás diákok az 1. helyezésért 50, a 2. helyezésért 40, a 3. helyezésért 30, a részvételért 20 intézményi pontot kaphatnak a felvételi eljárásban, ha az SZTE Mezőgazdasági Karra jelentkeznek. További értékes ösztöndíjakat is elnyerhetnek a középiskolás versenyzők: sikeres kari felvételi esetén az első helyezett 100 ezer forintot, a második 75 ezret, a harmadik pedig 50 ezer forintot. 

Az Állattudományi szekcióban ezúttal első lett Ugrai Nándor a Hódkártétel fásszárúakon című pályázatával, második helyen végzett Molnár Maxim Dúvad gyérítés módszerei és eszközei  című munkájával, harmadikként pedig Balog Zsófia családi gazdaságukat mutatta be sikeresen. A Növénytermesztési Szekcióban Radics Dániel lett a legjobb Összehasonlító talajtani vizsgálatok című munkájával, másodikként a kukorica nemesítésről szóló előadásával Hegedűs Imre János nyert, a harmadik legjobb pedig Zalai László lett, aki nagyszülei gazdaságát mutatta be.