A kommunista diktatúrák ádozataira emlékeztek – Galéria

A kommunisták második világháború utáni hazai hatalomátvételének folyamatát idézte fel vasárnap, a kommunizmus áldozatai előtt tisztelgő makói megemlékezésen Marjanucz László történész.

– Magyarország sorsa már a jaltai békekonferencián eldőlt – mondta a magyarcsanádi születésű egykori makói gimnazista, Marjanucz László történész a vasárnapi makói megemlékezésen.

Beszédében felidézte, hogy az emléknapot azért február 25-én tartják, mert Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon hurcolták el a megszálló szovjetek. Letartóztatása után a Szovjetunióba vitték, ahol nyolc évet töltött fogságban. A törvénytelen eljárás annak jelképe volt, ahogyan a kommunisták néhány év alatt lépésről lépésre, jogtalanul és erőszakkal teljhatalmat szereztek. 

A Csanád vezér téri rendezvényt a Fidesz helyi szervezete hirdette meg. Több tucatnyian vettek részt a programon – sokan gyújtottak mécsest, vittek virágot a kopjafákhoz.

– Magyarország sorsa már a jaltai békekonferencián eldőlt – mondta a magyarcsanádi születésű egykori makói gimnazista, Marjanucz László történész a kommunizmus áldozatai előtt tisztelgő vasárnapi megemlékezésen Makón. Az eseményt a Fidesz helyi szervezete hirdette meg és a Csanád vezér téren, az ’56-os kopjafák előtt tartották meg. A rendezvényre több tucatnyian jöttek el, köztük önkormányzati képviselők és Farkas Éva Erzsébet polgármester is.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját Magyarországon azért február 25-én tartják, mert Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon hurcolták el a megszálló szovjetek. Letartóztatása után a Szovjetunióba vitték, ahol nyolc évet töltött fogságban. A törvénytelen eljárás annak jelképe volt, ahogyan a kommunisták néhány év alatt lépésről lépésre, jogtalanul és erőszakkal teljhatalmat szereztek, ezért Marjanucz az idáig vezető történelmi folyamatról beszélt.

Mint felidézte, Sztálin ugyan megígérte, hogy az általuk megszállt országokban nem akadályozzák majd a szabad választások megtartását, végső célja azonban az volt, hogy rájuk kényszerítse politikai rendszerüket. Így az 1945 novemberében tartott parlamenti választást hiába nyerték meg a kisgazdák 57 százalékkal, szovjet nyomásra kénytelenek voltak koalícióra lépni a kommunistákkal. Utóbbiak pedig lassanként felszámolták az FKGP-t.

– A kisgazdák abban reménykedtek, hogy a párizsi békeszerződés után az orosz csapatok kivonulnak és megszűnik a nyomás – hiába. A nyugat ráadásul a törvénytelenségek láttán is néma maradt – hangsúlyozta. Végül egy koncepciós eljárásban a párt több képviselőjét, miniszterét letartóztatták – a párt főtitkárát is. Miniszterelnökük, Nagy Ferenc csak azért kerülte mindezt el, mert svájci nyaralásából nem tért haza – emlékezett a folyamat betetőzésére.