2024.02.04. 08:20
170 éve született Löw Immánuel – Galéria
Egyetemi tanárnak hívták New Yorkba és a Jeruzsálemi Héber Egyetemre, főrabbinak Londonba és Bécsbe, de ő élete végéig hűséges maradt szülővárosához. Hatvanhat évig volt a szegedi zsidó hitközség rabbija és főrabbija, miközben több tudományterületen nemzetközi szinten is páratlan kutatásokat folytatott. Az 1854. január 20-án született géniuszról a közeljövőben két angol nyelvű kötet jelenik meg.
Löw Immánuel bronz mellszobra a Dóm téri nemzeti pantheonban látható. Fotó: Jeszenszky Zoltán
Löw Immánuel a magyar, német és héber mellett tudott arámiul, szírül, törökül, arabul, káldul, perzsául, görögül, latinul, románul és a szláv nyelveken, de ismerte a föníciai, asszír és az egyiptomi írást is. A 19. század utolsó harmadában és a 20. század első felében a legnagyobb keleti nyelvész és művelődéstörténész volt. Egész életében Szegeden lakott. Megfejthetetlen titka, hogy hatvanhat éven át ugyanazt a munkahelyet töltötte be: a szegedi zsidó hitközség rabbija, illetve főrabbija volt
– mondta Hidvégi Máté, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) címzetes egyetemi tanára, Löw-kutató.
A magányos Löw Immánuel
Szeged főrabbiját többször, magasabb fizetésért próbálták külföldre csábítani, egyetemi tanár lehetett volna New Yorkban és a Jeruzsálemi Héber Egyetemen, főrabbi Londonban vagy Bécsben, ahova kétszer is hívták.
Löw Immánuel írásaiban magyarázatot adott arra, hogy miért maradt Szegeden. Talán a legfontosabb, hogy ide kötötte az apja emléke. Löw Lipót 1850-től 1875-ig, haláláig volt Szeged főrabbija. Immánuelt nagyon szerették a szegedi zsidók, mindent elkövettek, hogy apja halála után ő legyen a hitközség új főrabbija. Egyik levelében azt írta, hogy több pénzért sem hagyja el a közösséget. Magányos tudóstípus volt, nem teamben dolgozott
– folytatta a kutató.
170 éve született Löw Immánuel – Galéria: Hidvégi-gyűjtemény
A másik géniusz: Löw Lipót Löw Lipót az osztrák császársághoz tartozó Moráviában született, vagyis idegenből került Szegedre, lett a város megbecsült polgára, mint a szalámigyáros Pick Márk édesapja. Cseh, német és héber anyanyelvű volt, csak a kismartoni zsidó tanházban tanult meg magyarul. Tábori rabbiként részt vett az 1848-as forradalomban, és a szabadságharc leverése után rövid időre bebörtönözték. Magyar-zsidó hazafiként a nemzeti nyelv használatát szorgalmazta a liturgiában. Hagyományosan őt tartják az első olyan rabbinak, aki magyarul prédikált a zsinagógában. 1850-től halálig Szeged főrabbija volt. Ő tette a város nevét ismertté a tudományos világban. Az általa alapított Ben-Chananja című folyóirat büszkén hirdette a település nevét. Két házasságából hét-hét gyermeke született. A jogász Tóbiást Ferenc József magyar király és osztrák császár az országos legfőbb ügyész helyettesének nevezte ki. Sámuel jó nevű orvos lett, Mózes építészmérnök, az általa tervezett épületek Bécs belvárosában ma is láthatók, míg Vilmos New York-i ügyvédként a magyar irodalom klasszikusait – például Petőfi Sándor János vitézét – fordította angolra. |
Termékeny életút
Löw Immánuel 1854. január 20-án született Szegeden. Gimnáziumi tanulmányait a piaristáknál végezte. Berlinben párhuzamosan tanult a rabbiképzőben és a Königliche Friedrich Wilhelms Universität-en, az állami egyetemen, ahol botanikát is hallgatott, végül Lipcsében doktorált. A szegedi zsidó hitközség 1878-ban választotta rabbijává, 1881-ben főrabbijává. Tudományos munkásságával nemzetközi elismerést szerzett. Kiváló szónok és apjához hasonlóan, nagy magyar hazafi volt. Főműve, a négykötetes Die Flora der Juden (A zsidók növényvilága) című munkája mindmáig meghaladhatatlan. Megírásához olyan alapos nyelvészeti, botanikai és művelődéstörténeti kutatómunkára volt szükség, amire azóta se vállalkozott senki. 1927-től 1940-ig, amíg a zsidótörvények miatt nem kellett távoznia, a neológ zsidóság képviselője volt a magyar parlament felsőházában. Az új zsinagóga díszítését is ő tervezte meg, valamint azt a páratlan kertet, ami a zsidó-magyar együttélés szimbóluma volt.
Látogatóban a főrabbinál
Az uj zenepalota építése érdekében a legelsők közt buzgólkodott, ő emlékeztette Ivánkovics Sándor főügyészt, hogy váltsa be végre a város fogadalmát a fogadalmi templom felépítésével, ő indítványozta, hogy a közkórházban bizzák a betegápolást apácákra s része volt benne, hogy az ujszegedi árvíztemetőben a város diszes kőkeresztet emelt. A Somogyi-könyvtár megszervezése, katalogizálása annakidején az ö útmutatása szerint történik
– sorolta a Löw Immánuelről szóló, Krónikás álnéven, 1944. január 16-án megjelentett írásában Szigethy Vilmos. A Délmagyarország korabeli újságírója kilencvenedik születésnapja alkalmából beszélgetett a világhírű tudóssal és főrabbival, találkozásukból egy egészoldalas cikk született. Abban a korban történt mindez, amikor dühöngött az antiszemitizmus.
Virtuális gyűjtemény készül
Egy nagy, nemzetközi zsidó szervezet pályázatán januárban nyertem pénzt arra, hogy az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemmel, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárral, valamint az Izraeli Nemzeti Könyvtárral együttműködve létrehozzuk a virtuális Löw-intézetet
– mondta Pataricza Dóra, kultúrtörténész, szintén Löw-kutató.
Az a tervünk, hogy az Izraeli Nemzeti Könyvtár honlapján elérhető gyűjteményben Löw Immánuel összes nyomtatásban megjelent művét közzétegyük. A Löw-bibliográfia összeállításának már többen nekifutottak, hiszen Szeged főrabbija igen termékeny szerző volt. Hidvégi Mátéval, az OR-ZSE címzetes professzorával közösen írunk egy angol nyelvű monográfiát, amihez újabb adatgyűjtést végeztünk, és már 710 tételnél tartunk
– tette hozzá a szegedi zsidó hitközség elöljárósági tagja. A Löw-életrajz kiadását a szegedi származású köztársasági elnök, Novák Katalin, valamint a hitközség több tagja és a Löw család leszármazottai is támogatták.
Esküvői ajándéknak íródott
Löw Immánuel gimnáziumi barátja, Szivesy László házasságára írt 1882-ben egy esszét, amit akkoriban mindössze 30 példányban adtak ki, ezek közül ma már csak három kötetről tudunk. A csók című kötetet Hidvégi Máté szerzőtársammal 2022-ben újra kiadtuk
– folytatta Pataricza Dóra.
Szeged főrabbiját 1920/21-ben 13 hónapra hamis vádak alapján bebörtönözték, illetve házi őrizetben tartották. Akkoriban dolgozta át német nyelvre és bővítette ki az említett, A csók című művét, melyet Czimbalmos Mercédesz szerzőtársammal angolra fordítottam. Két olyan amerikai egyetemnek is írtam, ahol Löw Immánuelnek díszdoktori címe van, az egyik helyről negyedóra múlva jelezték, hogy ők ki szeretnék adni a The Kiss című könyvet, amiben Ábrahám Verának a Löw-könyvtárról szóló írását is publikáljuk
– nyilatkozta a kutató.
Löw Immánuel halála
Szegedet Löwvel kapcsolatban két bűn terheli, nem vétek, nem hiba, hanem bűn. Az egyik hogy a szegedi egyetem nem adott Löwnek tanszéket és nem avatta díszdoktorává. Ez az egyik, a kisebb bűn, a másik az égbekiáltó rettenet, a holokauszt, a gettósítás és a deportálás, mert mind a kettőben nagymértékben közreműködött a korabeli Szeged
– hangsúlyozta Hidvégi Máté.
A kilencvenéves tudóst karosszékben egy szekér platóján, a menetben hajtott többi szegedi zsidóval együtt, a járókelők gúnyolódásával kísérve vitték a téglagyári gettóba, ahol tüdőgyulladást kapott. A deportálás közben, a fővárosban, 1944. július 19-én hunyt el.
Budapesten temették el, a hitközség kérte, hogy Szegedre hozzák holttestét, úgyhogy 1947 áprilisában újratemették a Tisza-parti városban. Az exhumálás a zsidó vallásjog szerint tiltott, de ő az a rabbi, akinek kettő sírja van és kétszer temettek el
– mondta Pataricza Dóra.
A hitközségi épületekben elhelyezett márványtáblákon túl, napjainkban, a Mars tér szomszédságában, már kis tér is hordozza Löw Immánuel nevét. Mellszobra a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban látható. Őt ábrázolja a csónakból kieső rabbi a Dóm háta mögötti holokauszt-emlékművön. A Szeged-tarjánvárosi Szent Gellért templom kapuján Löw Immánuel bronzplakettjét, egykori lakóháza falán pedig emléktábláját találjuk
– hangsúlyozta Hidvégi Máté.
