2024.01.07. 14:48

Megszentelték a Tiszát – Galéria

Vízszentelési szertartást tartott a Szegedi Görögkatolikus Egyházközség vasárnap a Horthy Csónakháznál. A hívek és az érdeklődők a partról és a csónakházról nézték a szertartást.

Suki Zoltán

A görögkatolikus egyház rendszeresen megszenteli a Tiszát. Fotó: Török János

A Szegedi Görögkatolikus Egyházközséggel szenteltük meg a Tiszát vasárnap Szegeden a Horthy Csónakháznál

– mondta lapunknak a csónakház tulajdonosa. Ótott Ferenc arról is beszélt, hogy korábban már látta, hogy máshol is volt Tiszaszentelés, és innen jött az ötlet, hogy náluk is csinálják ezt meg. Ekkor felhívta Miklós atyát, a Szegedi Görögkatolikus Egyházközség vezetőjét, aki partner volt, és azonnal igent mondott a felkérésre.

Megszentelték a Tiszát – Galéria: Török János

A görögkatolikus egyházban hagyománya van a Tisza megszentelésének Szegeden. Most vasárnap a 10 órás Szentliturgia után a Szent Rozália templomból autókkal, kisbuszokkal vonultak le a Tisza Foka szabadstrandjára, ahol a Horthy Csónakház mólójáról szentelték meg a folyót.

Megtapasztaljuk, ó, hívek, a mi Istenünktől reánk árasztott jótétemény nagyságát, ki vétkünk miatt lett emberré, és megtisztulásunk végett tisztíttatik meg a Jordánban. Ő, ki egyedül tiszta és szennytelen, megszentel engem és a vizeket, és összezúzza a vízben rejtőző kígyók fejeit. Merítsünk tehát örvendezve e vízből atyámfiai, mert a hittel merítőknek láthatatlanul adatik a Szentlélek kegyelme Krisztus Istenünktől és lelkünk Üdvözítőjétől.

– írta korábban a Délmagyarországnak a bibliai idézetet Szaplonczay Miklós szegedi esperes, aki a mostani szertartást végezte.

A Görögkatolikus főegyházmegye honlapján azt írják, hogy a január 6-a Urunk megkeresztelkedésének ünnepe. Az Úr megjelenésének ez az ünnepe ősibb, mint a karácsony: nyugaton kezdettől fogva inkább a napkeleti bölcsek, a mágusok hódolatára emlékeztet, míg keleten a megkeresztelkedő Jézus fölött elhangzó atyai kinyilatkoztatást emelték ki. Ezzel a nappal zárult le végérvényesen az ószövetség, és vált mindenki előtt nyilvánvalóvá Jézus Messiás mivolta. Egyébként Alexandriai Kelemen már a II. században azt tartotta, hogy Jézus január 6-án született, és az örmény egyház is mindmáig megmaradt az ősi ünneplési rend mellett, vagyis csak ezt az „Epifániát” ünnepli Jézus Krisztus eljövetelének és megnyilvánulásának napjaként. Konstantinápolyban a IV. század végére vezették be nagy keleti egyházatyák a karácsony decemberi ünneplését, és ezekben az egyházakban a január 6-a Krisztus megkeresztelkedésének emléke lett: emlékeztet mindarra a jóra, ami Krisztus megkeresztelkedéséből és nyilvános fellépéséből áradt az emberiségre.