2023.12.10. 19:30
Járványtani nyomozással keresik a válaszokat
Egyelőre a szakemberek sem tudják, hogy a mostani madárinfluenza járvány főként miért a darvakat támadta meg. Ellentétben a korábbi tapasztalatokkal, más vadon élő vízi madár fajokat ezúttal nem pusztít jelentősen a vírus.
Sejthető, hogy a főszereplővé vált darvak a Kárpát-medencébe érve találkoztak először a vírussal. Fotók: Török János
Tömörkénytől Szegedig húzódik a látnivalókban és természeti értékekben egyaránt gazdag Pusztaszeri tájvédelmi körzet. Legnagyobb állóvize egy hajdani szikes tóból kialakított halastórendszer, a hazai daruvonulási útvonal egyik legfontosabb állomása. A szegedi Fehér-tó és környéke idén novemberben tragikus helyszínné vált: madárinfluenzával fertőzött darvak ezreinek haláltusáját követték nyomon szakemberek, természetvédők, néhány természetjáró, mint Török János fotós kollégánk is.
Tisztázatlan kérdések
Mint azt a területet kezelő Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kérdésünkre közölte, megfigyelések szerint a legalább időszakosan nagy csoportokat alkotó vízimadarak veszélyeztetettebbek a más életmódú fajoknál, így az énekesmadarak többségénél. Az idei magyarországi megfigyelések alapján a darun kívül más, vele egy vizes élőhelyen előforduló vadmadárfajok nem pusztultak jelentős számban. Az egyelőre nem ismert, hogy – ellentétben a madárinfluenza járványok korábbi tapasztalataival – más vadon élő vízimadárfajokat miért nem érintett eddig ez a járvány érdemben. Tömeges, a madárinfluenza miatt bekövetkező darupusztulást az elmúlt években Izraelben tapasztaltak.
A jelen hazai szituációról biztosat mondani csak a járványtani nyomozás végével lehet, de az sejthető, hogy a főszereplővé vált darvak a Kárpát-medencébe érve találkoztak először a vírussal, hiszen nincs hír daruelhullásról északra vagy keletre. Nálunk viszont nyáron és ősszel is kerültek elő fertőzött vízimadarak, köszönhetően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinálásában az MME által is végzett aktív monitoringnak
– írta a Magyar Madártani Egyesület.
Súlyosabb a humán influenzánál
A madárinfluenza alapvetően nem kimondottan fertőző az emberre, de az átterjedés esélye nem nulla. Megfertőződni nem egyszerű, viszont az óvatosság nagyon is fontos, mivel a madárinfluenza a humán influenzánál sokkal súlyosabb.
Mint azt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága írta lapunknak, munkatársaik az elhullott vadon élő madarak begyűjtésében és ártalmatlanításában is segítséget nyújtanak. A védekezést irányító központi hatóság, a Nébih Országos Járványvédelmi Központ és a területileg illetékes járási főállatorvos járványvédelmi intézkedéseit követve.
Tetemek a távolban
A KNPI Természetvédelmi Őrszolgálata ott összegyűjti a tetemeket, ahol nagy az emberekkel – például óvatossági szabályokat nem ismerő gyermekekkel – vagy háziállatokkal való közvetlen érintkezés veszélye. Lakott területen és közvetlen környezetében, utak, turistaösvények mellett például. Azokat a tetemeket jellemzően nem indokolt, és legtöbb esetben nem is lehetséges összegyűjteni, amelyek az emberi forgalomtól elszigetelt élőhelyeken találhatóak, mondjuk vizes élőhely medrében távcsővel látott tetemek, ezek esetében ugyanis minimális az emberekkel való kontaktus esélye, és így a vírus terjedésének kockázata.
