Emberi kíváncsiság zavarta el a kubikgödrök madarait

Igen ritkán apad el annyira a vásárhelyi téglagyári kubikgödrök vize, hogy száraz lábbal be lehessen sétálni az egyébként is legsekélyebb tó közepéig. A jelenség ritkaságnak számít a természetvédők szerint is. A tavalyi aszály és az alacsony talajvíz miatt nyár közepén már egész szigetek bukkantak fel. A néhány éve, a fészkelő madaraknak kirakott mólók is megfeneklettek. Ám a felszínre bukkanó földterületek annyira ideális költőhelyek, hogy rekordszámú fészkelést észleltek a vásárhelyi természetvédők. Ugyan szeptember végétől, a vonulási időszakban már valóban kevesebb egyed látható, de inkább a megbolygatott környezet miatt távoztak korábban. A helyi természetvédők szerint a kihelyezett információs táblák ellenére sokan sétálnak be a szárazabb részen. A víz alól felbukkanó iszapos szigeteken jól kirajzolódnak az emberi lábnyomok.

Mint azt Molnár Ádám lapunknak elmondta, rekordszámú fészkelést regisztráltak idén. A jellegzetes színe és semmilyen más madáréhoz nem hasonlító csőre miatt összetéveszthetetlen gulipán például 2000 óta most először költött a vásárhelyi kubikgödrök vizénél. Gólyatöcsből 55 párt észleltek idén nyáron, csérből pedig kettőt. Utóbbi legfeljebb három tojást rak, a kubikoknál fészkelő párok költése abszolút sikeres volt. A vásárhelyi természetvédő úgy fogalmazott, az alacsony vízszint miatt ideálisak voltak a költési feltételek a korábban ritkán látott egyedeknek, míg a magasabb vizet kedvelő fajok eltűntek a környékről. — A parti madaraknak az idei szezon különösen kedvező volt. Ráadásul a téglagyári kubikgödrökhöz koncentrálódott az a madártömeg, amely nem talált otthonra például az idén korán kiszáradó kardoskúti Fehér-tónál – tette hozzá Molnár Ádám.

A környezet tehát különösen ideális volt a parton költő madaraknak, ám — mint azt a jól kivehető emberi lábnyomok sejtetik – sokan megzavarták életterüket.