2023.09.21. 16:31
Művelés mellett is megállítható a pusztulás
Egy olyan tanulságos hódmezővásárhelyi talajszelvény nyerte az Év Talaja versenyt, amelyet gazdasági szereplők és tudományos szakemberek közösen tártak fel. A közönségdíj pedig a kizsigerelt szántóföldek gyógyulási esélyeiről is szól.
Az a bizonyos talajszelvény sokakat érdekelt a tavaszi állattenyésztési napokon. Fotó: SZTE MGK
Baj van a talajokkal, és ha tovább romlik az állapotuk, nem lesz megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerünk. Változtatás nélkül a bőrünkön érezzük majd a következményeket, mert a szétroncsolt, kizsigerelt szántóföldön a gyerekeink és unokáik már nem gazdálkodhatnak hatékonyan
– nyilatkozta lapunknak Hupuczi Júlia, az SZTE Mezőgazdasági Kar Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézetének főiskolai docense annak apropóján, hogy vásárhelyi talajszelvény nyerte az Év Talaja versenyt.
Nem remélt tanulság
A Hód-Mezőgazda Tanösvényt a tavaszi Állattenyésztési- és Mezőgazda Napok idején járhatták be az érdeklődők, a kialakítói nevezték be az ott bemutatott szelvényt a versenyre. A helyszín egy hajdani, a helyi téglagyárakat nyersanyaggal kiszolgáló kubikgödör, amit sittel és törmelékkel töltöttek fel a kitermelés megszűnésével. A tanösvény hét állomása közül 3 egy nagyjából másfél méter mélyen kiásott talajszelvényben volt, amelynek feltárásakor először a szakemberek is megdöbbentek. A magára hagyott területet több mint húsz év alatt „visszahódította” a természet, és elsősorban a talajbiológiának köszönhetően megindult a talajképződés. Ezzel egy olyan, a talajtani folyamatokat bemutató, tanulságos szelvényt sikerült a helyi gazdaság szakembereinek feltárnia, amely sok izgalmas mondanivalót közvetített.
Segíteni a gyógyulást
– A szelvény igazán nagy értéke véleményem szerint az, hogy egyértelműen megmutatja: a talajéletet nem csupán pusztítani tudjuk, az képes gyógyulni. Sőt, kutatások egyértelműen igazolják, hogy némi támogatással művelés mellett is regenerálódhat. Kiemelt jelentőségű, hogy az agrártársadalom minél több képviselője meglássa azt, hogy a talaj romlását, pusztulását megállító módszerek hosszabb távon jövedelmezhetnek. Ahogy a talaj kezd magára találni, egyre kevesebb műtrágya, növényvédőszer szükséges, néhány év után pozitív eredmények jönnek. A mezőgazdasági kar docense szerint az agrár szakterület, a szakpolitika és a talajtanos tudományos társadalom végre közeledik egymás felé. Találkozik az elmélet és gyakorlat, a mezőgazdászokhoz közelebb kerülhetnek a kutatási eredmények. Hosszú távon a Magyar Talajtani Társaság versenye már csak azért is kiemelt jelentőségű, mert nem a szakma versenyez, így a hétköznapok embere is fontos ismeretekkel gazdagodik.
A lényeg a mélyben
– Egy átlagos ember lényegében csupán a föld felszínét ismeri, a talajműveléssel foglalkozók nagyjából a felső harminc centimétert. Kevesen tudják, hogy az úgynevezett termőréteg működéséhez, a növény egészséges víz- és tápanyag felvételéhez nélkülözhetetlen a másfél-két méter mélyen húzódó teljes földréteg fizikai, kémiai és biológiai folyamata. Ahhoz, hogy a növényünk megfelelően éljen, ahhoz a teljes szelvény kell – tette hozzá Hupuczi Júlia. Hangsúlyozva, az értő ismeret márpedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy felismerjük a valódi értéket, hogy a talaj visszakapja becsületét.
