2023.08.23. 09:00
Új tagjait várja a vásárhelyi Hód Bouldering
Az újabb kihívásokért ismét új fogások kerültek fel a hódmezővásárhelyi Hód Bouldering Serháztér utcai mászófalára. Kipróbáltuk, vajon félút után is kitart-e a gyakorlatlanok lelkesedése.
Heti háromszori edzési lehetőséggel várja új állandó és pártoló tagjait a Hód Bouldering Falmászó Szakosztálya. Archív fotó: Karnok Csaba
Ahogy a második lábunk is elemelkedik a földtől, és a túl szorosnak tűnő cipővel stabil pontot keresünk valamelyik fogáson, pillanatok alatt aktiválódnak szunnyadó készségeink. Valamiféle elszántság lesz úrrá a gyakorlatlan mászón, a kezdeti suta kapaszkodás eltűnik, lassan összehangolódnak a végtagok és egészen tudatosan lehet felfelé haladni. Nem számít a mélység, hajt a lelkesedés, a nem várt erőtartalék és kitisztul az agy. Ott csimpaszkodva értelmet nyert mindaz, amit a profik magyaráznak, hogy a falmászás megtanít fókuszálni, növeli az önbizalmat, javítja az egyensúlyérzéket és nem utolsó sorban erősít. Bereczky Bence, az Alföldi Szabadidő Egyesület elnöke tapasztalata szerint az első élmény mindenképp meghatározó. Fél évig rendkívül gyors és látványos a fejlődés, majd jön a számos más sportágra is jellemző nehéz szakasz, az úgynevezett tanulási plató. Akkor némileg megtorpan a lendület. De az sem tart örökké.
Az Alföldi Szabadidő Egyesület Hód Bouldering Falmászó Szakosztálya néhány éve alakult, akkor adták át Serháztér utcai központjukban a 60 négyzetméteres beltéri falat. A valódi sziklaköveket imitáló fogásokból most megint újabbakat szereltek fel, az újabb kihívásokért.
A pénteki gyermek és felnőtt edzéseken Wöller József és a fia Ádám közösen segíti, irányítja a sportolókat. Mint azt József lapunknak elmondta, a falmászás – eleinte főként – önbizalom kérdése, bízni kell a saját testünkben, a kihasználatlan képességeinkben. Bátran kísérletezhetünk.
Gondoljunk csak arra, hogy amint egy kisgyerek megtanul járni, mindenhova fel szeretne mászni. Csak a mai túlféltő világunkban ez egyre kevésbé az élet része. A falon ez a szinte ősi ösztön egyből működésbe lép, ahogy felkapaszkodik az ember az első fogásokra. Az 5–6 éves gyerekek már igen koncentráltak, figyelnek egymásra és önmagukra. Igazán apró sérüléseket eltekintve, a teremben nem történhet baj senkivel. És ugyan a falmászás magányos sport, mégis hangsúlyos a társak jelenléte, hozzáad egyfajta extra kihívást. Egymást inspirálják, újabb és újabb útvonalakat találnak ki.
