Már az Eszperantó híd sem a régi

Szentesnek – a külterületi, dűlőutakon átívelő alkalmatosságokkal együtt – több mint 70 hídja van, a városközpontban egymást érik a Kurca egyik partjáról a másikra vezető hi­­dak. A kiséri városrészt és a Széchenyi ligetet összekapcsoló Eszperantó hidat ugyan csak 1982-ben avatták fel, de a mesterséges nyelv és a város kapcsolata jóval korábbi időkre datálható: a városban már csaknem 100 éve nyoma volt a munkásmozgalomhoz is kapcsolódó eszperantó nyelvnek. 
De valójában mi az az eszperantó?A mesterséges, élő, semleges nemzetközi segédnyelvet eredetileg Lingvo Internacia néven hozta létre Lazar Markovics Zamenhof zsidó származású lengyel szemészorvos és filológus. A célja egy könnyen megtanulható és po­­litikailag semleges nyelv létrehozása volt, amely előmozdíthatja a békét és a nemzetközi megértést az emberek között. A nyelvet részle­tező első könyvet Za­­menhof Doktoro Esperanto néven jelentette meg, végül ez a név rajta is ragadt a mozgalmon. 

Egyébként a mesterséges nyelvek közül ezt beszélik a leg­­szélesebb körben a világon, körülbelül fél és 25 millió közé teszik azok számát, aki tudnak eszperantóul. Magyarországon 2000 óta szerezhető belőle akkreditált nyelvvizsga, egy ideig ez is volt a nyelvvizsgák jolly jokere: 2007-ben már több mint 6 ezren választották ezt a nyelvet, derült ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. Bár az eszperantó tíz éve még az angol és a német után a harmadik legnépszerűbb nyelv volt Magyarországon, a varázsa az utóbbi években megkopott: 2021-­­ben már alig több mint 200-an vizsgáztak a mesterséges nyelvből. 
Az eszperantó és Szentes kapcsolataInternacionalizmusa, a határok nélküli világba vetett hi­­te miatt az eszperantó és a munkásmozgalom hamar egymásra talált. Az első ilyen munkáseszperantista szervezet már 1906-ban megalakult Párizsban, majd egyre-másra követték azokat újabb csoportok Európa-szerte. 
A korabeli dokumentumok szerint a Kurca-parti város már a 20-as években kapcsolatba került a munkáseszperantiz­mussal: 1927 januárjában Hód­­mezővásárhely, Szeged és Orosháza mellett Szentes környé­kén is terjesztettek betiltott eszperantó nyelvű kiadványokat, amelyek ügyében rend­őri eljárás is indult. 
Emlékfa és egy béketalálkozóA város és a mozgalom összefonódása a későbbi évtizedekben is megmaradt. 1941. május 31-e és június 2-a között Szentes adott az Országos Eszperantó Kongresszusnak, majd 1973. május 6-án szintén Szentesen rendezték meg a Csongrád Megyei Eszperantó Napot. Ek­­kor ültették el a liget bejáratánál a találkozó emlékét megőrző platánfát is. 
Egy évtizeddel később, 1982. május 29-e és 30-a között a Szentesi Baghy Gyula Eszperantó Csoport és a Magyar Eszperantó Szövetség Csongrád Megyei Bizottsága országos eszperantó béketalálkozót és szavalóversenyt rendezett a városban Zengő világ címmel. A találkozóra az ország minden tájáról sereglettek Szentesre, több mint 200 résztvevő jelent meg. 

Felavatták a gyalogos­hidatA Kurcán alig fél évvel korábban, 1981 augusztusában épült új gyaloghíd az Ativizig szentesi szakaszmérnökségének tervezésében és kivitelezésében. A 24 tölgyfa cölöpre épült 45 méter hosszú és másfél méter széles fahíd a kiséri városrészt és a Széchenyi ligetet kötötte össze. 
Az 1982-es találkozón ezt az addig név nélküli hidat keresztelték el Eszperantó hídnak, ezzel a szentesi lett az ország első olyan hídja, amely a mesterséges nyelvről kapta a nevét. 
Negyven évig dacolt az elemekkelA fából készül gyaloghidat eredetileg tíz-tizenöt évre tervezték, a tölgyfa cölöpöknek végül mégis negyven évig kellett dacolniuk a vízzel, és így a korhadással is. A gyaloghíd tartószerkezetét 2010-ben újították fel először, azt megelőzően csak a padozatát cserélték le, vagy pótolták az elmúlt évtizedekben. 
 

Szűk egy évtized múltán azonban ismét bebizonyosodott, hogy a víz az úr: 2018-ra a vízszintingadozás és a jég koptató hatása miatt a facölöpök annyira elvékonyodtak, hogy keresztmetszetük 25-30 százalékát elveszítették. A híd műszaki állapota már nem tett lehetővé újabb felújítást, ezért új Eszperantó híd építése vált szükségessé. 

Az Fahíd vasbetonból készült elAz új hidat 2019. május 24-én adták át, miután a Zöld város projekten belül találtak forrást a megépítésére. A régi Eszperantó híd elbontása után az újat négy és fél méterrel arrébb építették fel, de immár nem fa-, hanem betonoszlopokon. A híd építése során 17 tonna acélszerkezet és csaknem 20 köbméter faanyag épült be, illetve 64 méternyi vibrációs cölöpöt fúrtak le a Kurca medrébe. Az új híd nemcsak építőelemeiben lett más, kicsit szélesebb is lett, 2,3 méteres szélességével várja azóta is a gyalogosokat.