2023.06.05. 17:30
A békekötésekről írt kötetet Gulyás László
Párhuzamos Trianonok, a Párizs környéki békék – ezzel a címmel jelent meg kötete Gulyás László történészprofesszornak a Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására által jegyzett sorozat ötödik részeként. Az eddig megkötött békékről, valamint az orosz–ukrán háborúról is kérdeztük a szakembert.
Fotó: Gemes Sandor [email protected]
Megjelent az ötödik kötete a Trianoni békediktátum története hét kötetben címet viselő könyvsorozatnak, amelynek szerkesztője Gulyás László történészprofesszor, aki két évvel ezelőtt elvesztette munkáját, miután diákjai azzal vádolták meg, hogy szexista megjegyzéseket tett a hallgatókra. A professzor igazságtalannak, karaktergyilkosságnak tartja az ellene indított hadjáratot, azonban úgy véli, hogy egy tudós egy ilyen kíméletlen támadás után egyetlen dolgot tehet: az addiginál is keményebben kutat és publikál, majd fajsúlyos teljesítményt tesz le az asztalra. Ennek egyik bizonyítéka a most megjelent terjedelmes kötet is, amely a Párhuzamos Trianonok, a Párizs környéki békék címet kapta.
Ha szóba kerülnek a Versailles környéki kastélyokban aláírt békediktátumok, akkor nekünk, magyaroknak mindig a trianoni békediktátum jut eszünkbe, pedig ennél jóval nagyobb volt az a geopolitikai átrendeződés, amely magába foglalta a trianoni békediktátumot is. Ez a versailles-i békerendszer. A könyvben szó van a német, az osztrák, a bolgár, a két török és a trianoni békeszerződésről is. Úgy gondoltam, hogy itt az ideje egy olyan szintézist írni, amelyben a Párizs környéki békéket mutatjuk be részletesen, hiszen ilyen könyv még nem készült
– mondta el Gulyás László, aki szerint egy-egy békének az a lényege, hogy stabil világrendet hozzon létre, azonban a Párizs környéki békék nem ilyenek voltak.
A könyv Törökország, sőt Közel-Kelet felé is nyit, így az olvasó betekintést nyerhet például abba, hogy a franciák és az angolok miként húzták meg vonalzóval a jövőbeni Törökország határait. De szintén érdekes, hogy míg az egyik napon az afrikai német gyarmatok sorsáról döntöttek a politikusok, addig a következő napon arról vitáztak, hogy Makó román város legyen-e, vagy Újszegedet Szerbiához csatolják-e.
– Egy amerikai diplomatának jutott eszébe, hogy a békediktátum aláírása után Szeged gazdaságilag fontos városa lesz Magyarországnak, ehhez pedig szüksége lesz gazdasági háttérre, amelyet Újszeged, Szőreg és a mögöttük lévő 9 Torontál vármegyei falu tudja megadni – mutatott rá.
Gulyás László szerint egyébként 2010 óta hazánkban kimondottan helyesen kezeli a 103 évvel ezelőtt történtek emlékét a kormány, hiszen sorra épülnek az emlékművek, van hiteles emlékezetpolitika, miközben különböző gazdasági programok valósulnak meg a határon túli magyarlakta településeken. Hozzátette, például Kolozsváron jól működő magyar egyetem van, a folyamatosan fejlődő vasút- és kerékpárúthálózat miatt pedig még élőbb kapcsolat van a határon túli magyar kisebbséggel.
A történész kitért arra is, hogy az orosz–ukrán háború eredménye éppúgy meghatározhatja majd Magyarország következő 100 évét, ahogyan a trianoni békediktátum meghatározta az elmúlt 100 esztendőt.
– Mindkét félnek és a világpolitikai döntéshozóknak is nagyon bölcsnek kellene lenniük, és olyan, háborút lezáró békét kellene kötni, amely biztosítja, hogy a béke ne hordozza magában a következő konfliktus csíráit, azaz ne ágyazzon meg egy újabb háborúnak. Ugyanakkor az biztos, hogy a mostani háború újabb geopolitikai átrendeződéshez vezet, másképp néz majd ki a világ, ez pedig Közép-Európát, azon belül pedig hazánkat is érinti majd. Az, hogy számunkra jó vagy rossz béke születik-e, elsősorban a nagyhatalmokon múlik – magyarázta.
Gulyás László szerint, ha úgymond rossz béke születik, akkor olyan sanyarú 100 év vár majd ránk, mint Trianon után volt, viszont, ha jó béke jön létre, akkor a következő egy évszázadban egy virágzó Magyarországon élhetünk majd.
