2023.05.19. 16:20
Akik nélkül nincs élet: a méhekről tanultak az óvodások
Sipos József gazda szerint az ismeretterjesztés, a korai edukáció a jövő záloga. Hogy ezt tettekre váltsa, ismét a vásárhelyi Szabadság téri Óvoda klímanóinak tartott játékos foglalkozást.
Sipos József gazda és az óvodások: mit tehetünk a méhekért és jövőnkért? Fotó: Tábori Szilvia
Mostanra sokan megtapasztaltuk, milyen nehéz szocializációs élmények nélkül, felnőttként ismerkedni a környezettudatos életmóddal. Ahogy azt is, hogy a mérhetetlenül sok új információ miként korbácsolja fel a szorongás érzését. A korai edukációval viszont egész más utat járhat be az új generáció. A gyerekekben a kalandos ismeretszerzéssel észrevétlenül is tudatosul az egyéni felelősség, az, hogy tűzoltás helyett inkább időben cselekedjenek. A korai neveléssel az óvodák a családokat is sikerrel vonják be a feladatokba.
A vásárhelyi Szabadság téri Óvodában a Klímanócska programmal éppen ezen dolgoznak az óvodapedagógusok. Pénteken például nem feledkeztek meg a Méhek világnapjáról sem; Sipos József gazdát és az ő tanulságos történeteivel töltötték a délelőttöt. Mint azt Bozókiné Szabó Ildikó klímareferens, a Klímanócska program kitalálója lapunknak elmondta: a méhek a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztesei, ezért védelmük különösen fontos, közös feladatunk.
A biodiverzitásban betöltött szerepüket meg kell ismertetni a gyerekekkel, illetve, hogy ők maguk mit tehetnek értük. Az óvodások ismereteit úgy mélyítik, hogy vissza-vissza kanyarodnak egy adott témához. Az ismétléssel, a játékos programokkal az óvodapedagógus szerint hatékonyan rögzül a tudásanyag. Sipos József gazdával igen eredményes szakmai programot dolgoztak ki; a szakember hitelesen közvetíti a gyerekeknek a legfontosabb információkat.
Sipos József kérdésünkre azt hangsúlyozta: az edukáció kiemelten fontos, ebbe beletartozik a beporzó rovarok világának ismertetése.
Elmondhatom, hogy 28 év méhészeti munka során folyamatosan követem, hogy a környezet változásaira miként reagálnak a beporzó rovarok, köztük a méhek. Az elmúlt évtizedekben egyértelmű a drasztikus változás, az aszályos periódusok, a rendkívüli nyári felmelegedés
– mondta.
A dél-alföldi részen szinte kisülnek a méhlegelők, míg korábban, a négy évszak természetesen változásával eloszlott a csapadékmennyiség. A növények folyamatosan virágoztak, biztosítva a megfelelő mennyiségű virágport. Most viszont a méhészek a méhek mesterséges etetésére kényszerülnek. Ennél nagyobb veszteség nincs, még gazdaságilag sem. A vegyi anyagok jelenléte pedig tovább rontja a különösen érzékeny beporzó rovarok helyzetét.
A Magyarországon dolgozó 28-30 ezer méhész közül sokan fontolgatják, hogy feladják munkájukat, mert a méhcsaládok bármikor gyorsan összeomolhatnak és kiürülnek a kaptárak. Sipos József ennek ellenére örök optimista. Úgy véli, összefogással, párbeszéddel, tanulással, közös felelősségvállalással előre léphetünk.
