2023.03.21. 21:00
Mesterséges intelligenciával kutatják a daganatot és a vírust - Fotók
Számos betegség gyógyítását segíti az a kutatói munka, amit Horváth Péter, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója és csapata végez már egy évtizede. Munkájukról kedden a városháza házasságkötő termében számolt be egy előadás során. Így derült ki például az, hogy milyen eredményeket sikerült eddig elérniük a gyermekkori leukémia kezelésében.
Horváth Péter és csapata a gyermekkori leukémia gyógyítása kapcsán is fontos kutatásokat végez. Fotó: Gémes Sándor
Horváth Péter, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója volt a vendége a Dugonics Társaság által szervezett „Város és a vírus” előadássorozat tizenegyedik programjának. A mesterséges intelligenciával történő daganat- és víruskutatásról tartott előadást a bioinformatikus, aki kiemelte, a kutatócsoportja szegedi, finnországi és németországi központtal dolgozik, a céljuk pedig az, hogy az egészségtudományt az egysejtek megismerésével előretolják a mesterséges intelligenciát és a gépi látást használva. Megjegyezte, az eredményeiket szeretnék az orvoslás segítségére fordítani, például a rákkutatásban.
Mesterséges intelligenciával kutatják a daganatot és a vírust - Galéria: Gémes Sándor
Azért van szükség a számítógépekre a kutatások során, mert azok precízek, pontosan mérnek, gyorsak és mesterségesek, ezzel szemben azonban az emberek lassúak és nem precízek. Ezt be is bizonyította az előadása során, képeken szereplő sejteket kellett megszámolni, pontos tippet azonban senki sem tudott mondani több másodperces számolások után sem. Képről képre egyre több sejt volt látható.
Jelezte, míg néhány évtizeddel ezelőtt csupán a dolgok felnagyítására használták a mikroszkópokat, addig ma már 3D-s képek és videók készítésére is tudják használni, nagyon rövid idő alatt nagyon sok képet tudnak készíteni. Ráadásul a gépekben már van például inkubátor is, valamint fénymásolóként is tudnak működni
– tette hozzá.
A kutatásuk első lépése a képjavítás, amit a képek adattá történő átalakítása követ, például kijelölik a sejtmagot, a citoplazmát, a sejtek részeit, vagyis kapnak egy szegmentált képet. Ezután számokban írják le, mit látnak, mátrixszá válik a kép. Így például választ tudnak adni olyan orvosi kérdésekre, mint például: hány sejt élte túl, hova orientálódnak a vírusok, mekkorák lettek a sejtek. Kitért arra is, hogy a csoportja kiemelt figyelmet fordít a nehéz mikroszkópiára, amely által az egymásra növő sejteket szét tudják választani, részekre tudják bontani. Ez például daganatos szövetek, többek közt az emlőrák esetében hasznos.
Horváth Péter közölte, jelenleg azon dolgoznak, hogy a gép ne hasonlót tudjon rajzolni, ne csak a színek kombinálására legyen alkalmas, hanem mutassa meg, hogy hogyan néz ki egy adott szövet finom struktúrája, hol vannak a sejtek, egymás mellé nőttek-e, hogy nőnek egyébként a sejtek, tehát gyakorlatilag egy mesterséges intelligencia tanít egy másikat.
Hangsúlyozta, az egyik legfontosabb projektjük a gyermekkori leukémia gyógyszeres kezelésével kapcsolatos, ezt a zürichi gyermekkórházzal közösen végzik. Ennek során azt figyelik, hogy melyik gyógyszer mennyire hatékony a betegség kezelésében, ugyanis azt kipróbálják csontvelős és leukémiás sejteken is, majd megnézik, hogy mennyi csontvelős és mennyi leukémiás maradt életben. Kiderült, ezzel a módszerrel már sikerült találniuk egy olyan gyógyszert, amivel már több mint 300 gyermeknek a terápiás kezelését javasolták.
Beszámolt arról is, hogy egy ismerősüknél alkalmazták először élesben az általuk kifejlesztett egysejt terápiát, amivel a melanómával küzdő ismerősüknek további 15 hónapot tudtak adni.
