2022.09.05. 13:00
Napjainkban is meghatározó a 83 éve kitört háború kimenetele
Nyolcvanhárom esztendeje szeptember elsején robbant ki a második világháború, amely nemcsak páratlan pusztítással és tízmilliók halálával járt együtt, de kimenetele napjainkban is meghatározza a világpolitikai színtér hatalmi egyensúlyát. Miklós Péter eszmetörténésszel beszélgettünk ezekről a folyamatokról.
Az 1941-es szerb légitámadásban megsérült iskola épülete Szőregen. Fotó: Fortepan/Zagyva Tiborné
Már az első világháborút lezáró versailles-i–washingtoni békerendszerben kódolva volt az újabb globális szintű fegyveres konfliktus lehetősége, amely aztán 1939. szeptember 1-jén, Németország Lengyelország elleni támadásával meg is kezdődött. Majd alig két héttel később szovjet invázió indult a lengyel állam ellen, vagyis a két totális diktatúra – a sztálini kommunista Szovjetunió és hitleri náci Németország – közös erővel támadt a lengyelekre
– fogalmazott Miklós Péter eszmetörténész, címzetes egyetemi tanár.
Brutális háború és üldöztetés
A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ főigazgatója elmondta, ezt követően a tengelyhatalmak és híveik a nyugati szövetséges országokkal háborúztak, azonban 1941 folyamán egyrészt az Egyesült Államok hadba lépése, másrészt a Szovjetunió elleni német támadás fordulatot hozott a háború menetébe. A többfrontos háborút ugyanis már nem bírta a német hadigépezet és gazdaság – tette hozzá.
A második világháború sokak által jól ismert eseménytörténete kapcsán két dolgot szükséges hangsúlyozni. Az egyik, hogy az európai zsidóság korábban példátlan mértékű üldöztetése indult meg, amely a teljes megsemmisítésükre irányuló tervezett, szervezett, intézményes tömeggyilkosságba, a holokausztba torkollt. A másik, hogy az európai hadszíntereken kívül Afrikában és a Távol-Keleten is súlyos harcok zajlottak. A német nácikkal és az olasz fasisztákkal szövetséges Japán többek között Kína, Korea és a Fülöp-szigetek ellen vívott különösen kegyetlen és brutális háborút
– mutatott rá.
A nagyhatalmi egyensúly a mai napig él
A szakembertől megtudtuk, hogy a Szovjetunió és az angolszász nagyhatalmak – Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok – vezetői, Sztálin és Roosevelt, később Truman amerikai elnök és Churchill, majd Attlee brit kormányfő 1943 végén Teheránban megállapodtak az ideológiától és gazdaságszerkezettől független együttműködésről. 1945 februárjában ugyanők Jaltában egyezséget kötöttek a tengelyhatalmak háborús eszközökkel való közös legyőzéséről és körvonalazták az annak sikere utáni új világrendet, majd 1945 júliusa és augusztusa fordulóján Potsdamban ennek konkrétumairól és a háborús jóvátételek mértékéről tárgyaltak.
A második világháború után azonnal kezdetét vette a hidegháború. A nyugati szövetségesek és a Szovjetunió közötti feszült viszony évtizedekre meghatározta a nemzetközi politikai küzdőtér jelenségeit, és ez csak a szovjet állam felbomlásával és a közép- és kelet-európai kommunista diktatúrák bukásával módosult. Lényegében azonban az 1945-re kialakított nagyhatalmi egyensúly mind a mai napig megvan, hiszen például az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztonsági Tanácsa állandó, vétójoggal is rendelkező tagjai a második világháború győztesei: az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország és Kína
– emelte ki Miklós Péter.
20 ezren estek áldozatául megyénkben
A főigazgató hangsúlyozta, a második világháború – amelynek Csongrád-Csanád megyéből mintegy húszezer, Szegedről csaknem ötezer ember esett halálos áldozatául – közvetlen következménye volt, hogy hazánk szomszédos állama lett a Szovjetunió, hiszen Kárpátalja 1945 nyarán a része lett, mint ahogy az is, hogy szovjet megszállás alá és a szovjet érdekszférába kerültünk. Ez egészen az 1989/1990-es rendszerváltozásig tartott.
A szovjet megszállás ré-giónkat érintette először. 1944 szeptemberében Battonya, Csanádpalota, Elek térségében érték el a szovjetek a trianoni magyar államhatárt. A szovjetek által megszállt első magyar város Makó, míg az első nagyváros Szeged volt. A mai csongrád-csanádi megyeszékhelyen volt a Magyar Kommunista Párt központja 1944 utolsó hónapjaiban, és a szegedi színházban alakult meg az újrainduló politikai élet keretéül szolgáló Magyar Nemzeti Függetlenségi Front
– mondta el Miklós Péter.
Hozzátette, a második világháború – amelynek tragikus, ugyanakkor szimbolikus lezárását az amerikai atombomba Japán elleni bevetése adta – világszerte tízmilliós nagyságrendű áldozatainak emlékéhez leginkább akkor lehetünk hűek, ha elődeink hibáiból és bűneiből okulva, erkölcsi alapokon elítélünk minden fegyveres konfliktust és a magunk eszközeivel küzdünk ellenük. Úgy véli, mindez a történelmi tanulság különösen fontos és aktuális napjainkban, amikor Európa területén újra fegyverek ropognak és hazánk szomszédságában véres háború dúl.
