2022.04.19. 17:00
Csúnyán végződő locsolkodások
A huszadik század vége felé azon keseregtek lapunkban, üzlet lett a locsolkodás, korábban a bicskázásokkal volt tele másnap az újság. A század első évtizedeinek locsolkodós eseteiből válogattunk.
A locsolkodásból hazatérő ittas férfiak gyakran tettek olyat, ami miatt rendőrt kellett hívni. Illusztráció: Fortepan
A nyolcvanas években azon keseregtek lapunkban, hogy üzlet lett már a locsolkodásból: 1985 áprilisán kisfiúk lépcsőházi beszélgetését idézte az újságíró, akik összesítették, hol mit kaptak és hová érdemes menni legközelebb is a locsolópénz mennyisége alapján.
A 20. század első évtizedeiben még nagyobb gondot okozott a bicska és az ital, erről lapunk korabeli számai is tanúskodnak. Rendszeresen szerepelt a másnapi újságban, mit műveltek a részeg locsolkodók, a rendőrségi naplóba bekerültek „a szokásos húsvéti verekedések, csendháborítások és duhajkodások”.
Késelés és testvérháború
1924-ben például arról jelent meg cikk a Délmagyarországban, hogy két részeg katona a Tisza Lajos körúti református templom előtt előbb összeverekedett, majd a megfékezésükkel próbálkozó rendőrtanácsosra támadtak. A járókelők segítségével sikerült őket ártalmatlanná tenni.
1926 húsvéthétfőjén Átokházán csaptak össze a locsolkodó legények. Egy csúfolódó belekötött egy csapat fiatal férfiba, miután közéjük vágta a kalapját. Helybenhagyták, mire segítségül hívta az apját is, aki holtan maradt egy tanyaudvaron, késsel az oldalában. Egy évvel később „a húsvét rendőri krónikája” nyolc részeget és egy testvérháborút rögzített. A locsolkodásból hazatérő Gémes Jánost bátyja kapával ütötte le délután, mert nem tisztította meg a lovat.
Megverték a feleséget is
Másnap, 1928. április 12-én még egy esetről hírt adtunk. A húsvéthétfői locsolkodás után keddre virradóra részeg legények vonultak végig Somogyi-telepen. Kapukat szaggattak ki, kerítéseket törtek szét, ablakokat törtek be.
Gaál József házának lerúgták a kerítését, megrongálták a tetőzetét, majd megverték a lármára kirohanó, rájuk támadó gazdát és a feleségét is. Mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. A tápéi legényeket még kedden délelőtt elfogták, azt vallották: annyira részegek voltak, hogy nem emlékeznek semmire.
Kútba fulladt a kislány
1931 húsvétján egy 12 éves kislány esett áldozatul a locsolkodásnak: Kotor Mihály gazdálkodó Piroska nevű leánya kedden este beleesett a tanya udvarán álló kútba. Húsvét harmadnapján szokásban volt, hogy a lányok locsolják meg a legényeket. Kedd délután a gazdáék nem voltak otthon, amikor fiatal legények állítottak be a tanyába. Piroska a kútból húzott fel vizet, azzal locsolta meg a fiúkat, de a kút kerítése beszakadt, a kislány beleesett. A többi gyerek megijedt, elszaladtak, és mire valamelyiknek eszébe jutott, hogy fellármázza a szomszédokat, Piroska megfulladt.
Rá egy évre egy sövényházi lány kínálta meg véletlenül bor helyett lúggal a locsolni betérő fiatalembereket, mert anyja ugyanolyan üvegbe töltötte a lúgot, mint a bort. Súlyos égési sérüléseket szenvedtek: az anyát pénzbüntetésre, a lányt „dorgálásra” ítélték. Egy sövényházi lány kínálta meg véletlenül bor helyett lúggal a locsolni betérő fiatalembereket, mert anyja ugyanolyan üvegbe töltötte a lúgot, mint a bort.