2022.02.16. 15:00
18 év alatt csaknem 8 ezer szívműtétet végeztek – A szervátültetés már rutin Szegeden
Jelentős fejlődésen ment keresztül az ötvenes évektől kezdve a szívsebészet hazánkban is, Szegeden is ekkor hozták létre az első szív- és érsebészeti osztályt. A világ legaktívabb sebészeti ágának történetét Bogáts Gábor docens ismertette a SZAB Székházban tartott előadásán. Kiderült, 1999-ben megduplázódott a szívműtétek száma Szegeden, volt olyan év, amikor 933 beavatkozást végeztek el az orvosok.
Bogáts Gábor a szegedi szívsebészet történetét is felidézte. Fotó: Karnok Csaba
A világon először 1939-ben végeztek zárt szívműtétet, míg az első műbillentyűt 1952-ben ültették be, utóbbi beavatkozást Charles Hufnagel amerikai sebész végezte el.
Ugyanakkor John Heysham Gibbon amerikai sebész nem elégedett meg azzal, hogy csak zárt szívműtéteket tudnak végezni, ezért hosszas kutatómunka után feltalálta a szív-tüdő gépet, amivel nyitott szívműtétek elvégzésére is képessé vált a világ – többek közt ilyen információkat tudhattak meg azok, akik részt vettek Bogáts Gábor szívsebész előadásán a SZAB Székházban.
A szívsebészet történetét ismertette a hallgatósággal a szegedi szívsebészeti osztály docense az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Minker Emil Orvostörténeti Munkabizottsága és a Szegedi Közéleti Kávéház által szervezett programon.
Hangsúlyozta, az ötvenes évek óta világszerte a szívsebészet lett a legaktívabb sebészeti ág. Beszámolt arról is, hogy az első szív-tüdő gépet hazánkban Köteles Béla vásárolta meg, és eredetileg a szegedi sebészetnek ajándékozta volna az eszközt, végül az mégis Budapestre került. Ezután Debrecen, harmadikként pedig Szeged részesült a támogatásában.
Bogáts Gábor a szegedi szívsebészet létrejöttét is felidézte, miszerint az I. Számú Belgyógyászati Klinikán jött létre 1955-ben a szív- és érsebészeti osztály Hetényi Géza professzor javaslatára.
A Petri Gábor vezette osztályon zárt szívműtéteket végeztek, ekkor még nem kapták meg Köteles Béla ajándékát, így megfelelő felszerelés híján más beavatkozásokra nem volt lehetőség. 1958-ban Petri Gábor lett a sebészeti klinika igazgatója, így a szívsebészet is átkerült erre a klinikára, ahol egy modern szívkatéteres labort hoztak létre. 1963-ban különálló osztály lett a klinika épületében a szívsebészet, melynek élére Kovács Gábort nevezték ki.
Köteles ajándéka a hatvanas években érkezett meg Szegedre, ekkortól már nyitott szívműtéteket is végeztek az osztályon, ugyanis a műszer által ki tudták kapcsolni a szívműködést a műtét idejére. Innentől folyamatos fejlődésnek indult a szívsebészet műszerezettsége, valamint egyre több fiatal szakember csatlakozott az osztályon dolgozókhoz.
Bogáts Gábor hozzátette, 1965-ben végezték el az első extracorporalis perfúziót a megyeszékhelyen, majd 1969-ben megtörtént az első nagy Senning-műtét is, 1986-ban képessé váltak egy labor kialakításával az emberi szívbillentyűk tartósítására, 2005-ben pedig szívátültetést is végeztek már.
Rámutatott, 1999-től megduplázódott a műtétjeik száma, 10 éven keresztül 900-nál is több beavatkozást végeztek egy esztendő alatt, a legmagasabb műtéti szám 933 volt. Összegzése szerint 1999 és 2017 között 7954 szívműtét volt Szegeden.