2021.11.19. 11:43
Biztos pénzhez jutnak most a járási székhelyek
December elsejétől lehet benyújtani a már meghirdetett TOP Plusz kiírásokra a pályázatokat. A járási székhelyeknek külön-külön keretet alakítottak ki, azt a pénzt használhatják fel fejlesztésekre.
További kerékpárutakat építtetne a megyei önkormányzat. Fotó: Karnok Csaba
Fotó: Karnok Csaba
Tájékoztatót tartottak a TOP Plusz pályázatokról Szegeden, amelyen a Csongrád-Csanád megyei települések vezetői megismerhették a lehetőségeket, a beadási és elbírálási dátumokat és határidőket. A pályázatokat december 1-től lehet benyújtani.
Prioritások
– A TOP Pluszban három prioritást fogalmaztak meg, az első kizárólag a fejlesztésekre koncentrál, a második az energetikai korszerűsítésekre, a harmadikba tartoznak a képzések, tanfolyamok és közösségi programok – mondta Gémes László, a Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés elnöke. Az első, a legnagyobb „kalap” magába foglalja az építkezéseket, infrastruktúrafejlesztéseket, turisztikát, gazdaságfejlesztést, ipari parkok létesítését és bővítését, az élhető település kialakítását, utóbbi alkategóriába sorolható, többek között a kerékpárutak építése, a közterületek, a csatornahálózatok, a közutak és a belterületi utak rekonstrukciója és fejlesztése – sorolta az elnök.
Lehetőségek
– A járási székhelyek külön keretet kaptak, amelynek szinte minden már említett szegmens része. Ezekre az elkülönített összegekre csakis ők pályázhatnak, a többi 53 helység nem – jelentette ki Gémes László. Majd sorba vette a 7 járási központot az összegekkel: Szentes 5; Csongrád 3,5; Kistelek 2; Mórahalom 5; Makó 10; Szeged csaknem 26 és Vásárhely mintegy 8 milliárd forintból gazdálkodhat.
– Nem létszámarányosan határozták meg az összegeket, Makó a csapadékvíz-elvezetés, a belvízgondok, Mórahalom a Homokhátságon a vízpótlás megoldására kapott lakosságszámához mérten nagyobb keretet. Életközösségi, kistérségi érdekeket is figyelembe vettek – magyarázta a megyei közgyűlés elnöke.
Gémes László elmondta, vannak kettéosztott fejlesztések, például kerékpárút belterületi szakaszát a megyei önkormányzat nem építtetheti, csakis a külterületit, a településen kívülit.
A második prioritásba tartozik az épületenergetika, a termálkutak fúrása, napelemek telepítése, egyszerűbben minden energetikai beruházás kapott helyet; a harmadikba az úgynevezett szoft tartalmak, vagyis a képzések, közösségi programok kerültek, kiegészülve a bölcsődei, óvodai, iskolai, egészségügyi és szociális intézmények fejlesztésével.
Megyei tervek
– Önkormányzatunk három témában érintett a TOP Pluszban, és a pályázatokat január 14-éig szeretnénk benyújtani. Az egyikben, a kormányhivatallal közösen, 3 plusz 3 milliárd forintot igénylünk, ezzel a munkába visszatérést, a vállalkozóvá válást és a vállalkozásfejlesztését segítve. Tervezzük a megyei identitás erősítési programok folytatását, valamint gesztorként, koordinálóként 60–100 kilométernyi kerékpárút építését – mondta Gémes László.