A szilva és a szőlő mentheti csak meg az idei szezont – Galéria

Érkezésünkkor éppen a cefrés hordókat rendezgette targoncázásra is alkalmas kis traktorával Szűcs Imre a Mórahalom határában működő szeszfőzdében.

– Ez 10 hektoliter szilva, körülbelül 80 liter 50 fokos pálinka lesz belőle – mondta a gazda, hozzátéve, ez literenként 900 forintba kerül a gazdának. Ebben már benne van az áfa, a szolgáltatás díja, az energia, szóval minden.

November 15-re is be van írva nekik az előjegyzési naplóba egy rendes adag törköly.

– Már forr a must, nincsenek olyan nagy me­­legek, mostanában jobban ki lehet számolni, mikorra lesz kész a cefre, ez a tétel november közepén lesz alkalmas a fő­­zetésre – mondta a gazda, aki fiával, Dániellel közösen viszi a vállalkozást.

Megtudtuk tőlük, mostanában mindennap befűtöttek már az üstök alá, és úgy számolnak, hogy ez a következő két hónapban is így lesz, kivéve a vasárnapokat. A legtöbb cefre Mórahalomról és környékéről érkezik a szeszfőzdébe, de mutatóban azért akad tompai, kelebiai és kiskunhalasi is.

Nyáron nem jártak csúcsra, meggyből a szokásosnak csupán kétharmada volt, cseresznyéből egyharmad. Kajszit és őszibarackot csak azért láttak, hogy ne felejtsék el. Az első rendes, mennyiséget is adó gyümölcs a szilva volt, azon belül is a Lepotica fajta, július második felében már főzték be­­lőle a pálinkát. Azóta is a szilvából van a legtöbb cefre.

– Úgy számolunk, hogy körtéből kevesebb lesz a szokásosnál, van viszont bőven szőlő, amiből szőlőpálinka készül, amit nem szabad összekeverni a törköllyel – avattak be a nem mindenkinek nyilvánvaló részletekbe. A szilva, szőlő, körte, alma sort a törköly zárja majd, hidegben az tovább eláll, 10 fok alatt már nagyon vontatottan forr a cefre.

Különlegességnek lesz persze idén birsalma is, a kertvárosi fákat elnézve, ab­­ban nem pusztított annyira a tavaszi fagy.

Ott­jártunkkor éppen egy másik különlegesség lefőtt cefréjét engedték kis az üstből, a sárga­dinnyéét.

– Azért ez elég gyengén adja a pálinkát, valószínűleg nem tudta eladni a gazda, vagy hibás volt a termés, így lett belőle cefre – mondta Dániel, akitől megtudtuk, reggel fél nyolckor gyújtottak be a sárgadinnye alá, körülbelül egy óra múlva felforrt, utána még ugyanennyi kell ahhoz, hogy lefolyjon az első főzés.

– A három hektó sárgadinnyecefréből mindössze 50 liter alszesz lett, 15 liternél több pálinkát eb­­ből biztosan nem visz haza a főzető gazda – számolt Dániel, és bemutatta az ellenpéldát is. Három hektó szőlőcefréből 100 liter alszesz folyik le az első fő­­zésre, amiből a második után is marad 55 liter pálinka – igaz, ennél jobban semelyik gyümölcs nem adja.

Sokszor voltunk már pálinkafőzőben, Mórahalmon sem először jártunk, mégis tanultunk újat. Nevezetesen azt, hogy

nem a frissen lefőzött pálinka az igazi, legalább két hónap kell még neki, hogy teljesen rendben legyen.

A főzetés után nem szabad légmentesen lezárni, inkább csak parafadugóval, de ha ruhadarabbal köti le a demizsont a gazda, az is megfelelő, nem kell attól félni, hogy elillan belőle az alkohol. Fontos, hogy nem menjen bele semmi.

Két gazdával is találkoztunk az „üzembejárás” alatt.

– Sokféle gyümölcsöm van, a szilvával kezdem a pálinkafőzetést. De lesz alma és birs is, az utóbbi különösen szépen mutat. Az öt kajszibarackfámon mindössze három szem termett az idén, a szokásos négy mázsa helyett, azzal nem kezdhettem a cefrézést

– mondta a mórahalmi Csóti Zoltán.

Az őszibarack nem volt ennyire tragikus, ezt igazolta Ör­­dög Imre is, aki Domaszékről hozott 230 liter cefrét ebből a gyümölcsből. Ki is szívták azonnal a hordókból, vihette is vissza üresen azokat.

– Egyszer jövök az idén, nincs más cefrém, s miután jó előre bejelentkeztem, azonnal el is kezdik főzni, kora délután jöhetek vissza a pálinkáért – mondta a mezőgazdasági vállalkozó.

– Az elmúlt két évben nehéz helyzetbe került a magyar pá­­linkaágazat. A szélsőséges idő­­járás, a tavaszi fagyok és a gyenge-közepes gyümölcstermés eleve kihívások elé állította az ágazat szereplőit, de a koronavírus-járvány európai és magyarországi megjelenése és az azt követő lezárások és korlátozások végképp a padlóra küldték a pálinkafőzdéket

– nyilatkozta nemrég Mihályi László.

A Pálinka Nemzeti Tanács elnöke elmondta, a határok átjárhatatlanságával eltűntek a turisták, a vendéglátóhelyek bezárásával elmaradtak a vásárlók, a kereskedelmi főzdék többsége pedig épp a vendéglátáson keresztül értékesíti a pálinkáit. Az emberek elvesztették az állásukat, és nem elsősorban a pálinkák vásárlását részesítették előnyben.

– A pálinka-előállítóknak az év utolsó szakasza jellemzően nagyon erős, akkor termelik ki a következő év első negyedévének a bevételét is, mert az egy csendesebb időszak. 2020-ban ez a bevétel elmaradt, idén pedig a gyenge gyümölcstermés miatt indult nehezen a szezon – emelte ki Mihályi László.

Az idei rossz baracktermés már sorozatosnak mondható: az elmúlt 5 évből há­­romban elfagyott a sárgabarack. Ennek következtében a gyü­mölcs­­árak nagymértékben megemelkedtek, amelyet csak tetéz a magas infláció, a fogyasztói ár további növelését azonban a vevők többsége nem tudja tolerálni. A minőségi gyümölcsből előállított pálinka árát pedig meg kell fizetni.

Az ágazat szereplői nem tudják, hogy a járvány negyedik hulláma milyen mértékben fog­­ja sújtani Magyarországot, csak abban reménykedhetnek, hogy az év utolsó szakaszát – ami a fő pálinkás szezon – nem a rossz vírushelyzet miatti lezárások fogják megint jellemezni.

Húzógyümölcs a kajszi

Idén lényegében csak a szilva és a szőlő szezonjában bízhatnak a főzdék, hogy ez kicsit fel fogja lendíteni a forgalmukat. Az évet persze már ez se teszi rendbe, ha ugyanis nincs kajszi, akkor senki nem akar semmit se főzetni. A szakma szerint a sárgabarack egy olyan húzógyümölcs, hogy ha az jól terem, akkor mindenből főzetnek az emberek.