Büszke birtokosok emlékei – Vásárhelyi gazdaságok Plohn József fotográfiáin

A Vásárhely legelső fényképészműtermét 1869-ben megalapító Plohn Illés és fia, Plohn József, fotográfus munkásságuk hetvenöt éve alatt, a fejlődő várost és az itt élők mindennapjait megörökítve, páratlanul értékes örökséget hoztak létre.

Plohn Józsefet, aki 1894-től fokozatosan átvette a vállalkozást betegeskedő édesapjától, 1944. május elején egy hónap börtönre ítélték, mert nem hordott sárga csillagot.

A büntetés letöltése előtt elhurcolták, majd egy marhavagonban vesztette életét. Halálának helyszíne és pontos időpontja máig ismeretlen.

Életműve a háború viszontagságaiban részben elpusztult, de 1952-ben özvegye, Nagy Mária a megmaradt 1635 üvegnegatívot a vásárhelyi Tornyai János Múzeum gondjaira bízta, Galyasi Miklós akkori múzeumigazgató közbenjárására. Ahogy Bernátsky Ferenc helytörténész, muzeológus a gyűjteményről fogalmazott: az üvegnegatívon fennmaradt képek részletgazdagsága ma is lenyűgöző. A múlt beszédes lenyomata valamennyi fotográfia.

Képeken az alföldi népélet

A Plohn-műtermet megalapító édesapa, Plohn Illés munkáit számtalan tárlaton elismerték: az 1874-es londoni kiállításon a korabeli vásárhelyi gazdaságokról készített képeivel első díjjal jutalmazták. Az 1896-os Országos Millenniumi Kiállításon már fiával közösen nyertek első díjat és millenniumi nagyérmet „az alföldi népéletet és mezei gazdálkodást ábrázoló” fotóikkal.

A kiállításon Ferenc József személyesen is gratulált Plohn Józsefnek.

Az 1890-es években és az 1900-as évek elején Plohn József közel háromezer felvételt készített Vásárhely és környékén, részben a helyi gazdaságokról, megörökítve az állattartók és földművelők munkáját. A fotók egy részét az 1904 augusztusában megrendezett Ipari és Mezőgazdasági kiállításon mutatta be.

A kitartó munka büszkesége

– A gazdálkodók büszkék voltak kitartó munkával felépített birtokaikra, érthető, hogy fotósorozaton is meg akarták örökíteni. Nem csak az állataikat, vagy a terményeket mutatták meg, az ott folyó kemény és kitartó munka apró részleteit is – hangsúlyozta lapunknak Bernátsky Ferenc helytörténész.

Hozzátette: a helyi gazdaságok mindennapjait Plohn Illés már 1873-ban dokumentálta, a Vetró- és a Dobossy-tanyát fényképezte tulajdonosaik kérésére. Későbbi fotósorozatok pedig még az 1920–30-as évekből is fennmaradtak.

Lázár Dezső gazdasága 1904-ben

Az 1904. augusztus 14. és 28. között megrendezett első nagyszabású vásárhelyi ipari és mezőgazdasági kiállításon a részt vevő gazdák terményeik és állataik mellett birtokaikat is részletesen bemutatták az ott készült felvételeken. Ahogy Bernátsky Ferenc megfogalmazta: a Vásárhely és Vidéke című korabeli lap tudósítása szerint így tett három birtokos, Kovács Sebestyén Aladár, Lázár Lajos és Lázár Dezső is.

A neves vásárhelyi református gazdacsaládból származó Lázár Dezső 1896-ban Keszthelyen, a gazdasági akadémián szerzett oklevelet. 1896–1897-ben Nagyszebenben szolgált a császári és királyi 2. huszárezredben. 1899-ben feleségül vette Kokovay Rózsát, akivel hat gyermeket neveltek. 1914 és 1917 között részt vett az I. világháborúban, ahol együtt szolgált gróf Bethlen István későbbi miniszterelnökkel, és barátságot is kötöttek.

A gazdasági főtanácsosi címet is elnyerő Lázár Dezső vásárhelyi gazdatársadalom jeles képviselője volt, birtokát mintagazdasággá fejlesztette, kiváló állatállományából is kiemelkedett lótenyészete. Aktív közéleti szereplőként tagja volt a törvényhatósági bizottságnak, a Hitelszövetkezetnek, az Országos Gazdaszövetségnek, a Búzaértékesítő Rt.-nek elnöke, ahogy 1920-tól 1937-ig a helyi Gazdasági Egyesületnek is. A Vásárhelyi Újság alapítója és főszerkesztője. Az 1945 utáni években birtokát elkobozták.

Fotókon az 531 hold

A Kovács Sebestyén család rácúti birtokáról már két időpontból is őriz fényképeket a vásárhelyi közgyűjtemény. A történet érdekessége, hogy kezdetben csak a Till Viktor által 1926 nyarán készített felvételeket kötötték a családhoz a részletes dokumentáció miatt. Miközben Plohn József hagyatékában szintén számtalan emlék fennmaradt, ám sajnos konkrét nyilvántartás nélkül.

– Szerencsére ezek tanulmányozása közben feltűnt, hogy az egyik fotón szereplő gazdasági épület látható Till Viktor 1926-ban készült egyik fotóján is, így aztán Plohn József felvételeit átnézve kiderült, hogy összesen öt olyan kép maradt fent a Kovács Sebestyén család birtokáról melyet Plohn József készített – mesélte Bernátsky Ferenc.

A Vásárhely és Vidéke 1094-es tudósításában úgy fogalmazott: „Feltűnő csínnal, ízléssel és szakavatottsággal van összeállítva a Kovács Sebestyén Aladárné csoportos gazdasági kiállítása is, mely kitűnő térképek, tervek és fényképekben mutatja be a kiállító 531 holdas rácz úti gazdaságának épületeit, gazdasági üzemét, jószágállományát, esőzési és talajviszonyait.”