Szeviép-ügy – Helybenhagyta a Kúria a hatályon kívül helyezésről szóló döntést

A közlemény szerint az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság csődbűncselekmény bűntettében mondta ki az út- és magasépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével foglalkozó, felszámolás alatt álló Szeviép Zrt. egykori vezetőit, és ezért őket hat, illetve öt év két hónap szabadságvesztéssel sújtotta.

A vád szerint a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, majd fizetésképtelenné vált és csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárásban elrendelte a cég felszámolását, amelynek során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.

Az ügyészség úgy látta: a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek – köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek.

A másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék azonban bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat.

A döntés ellen az ügyészség a bűnösség megállapításáért, a vádlottak és védőik bűncselekmény hiányában történő felmentésért jelentettek be fellebbezést. Az ügy a Szegedi Ítélőtábla bíráinak kizárását követően került a pécsi táblabíróságra.

A harmadfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla végzésével hatályon kívül helyezte a Szegedi Törvényszék másodfokú ítéletének a másod- és harmadrendű vádlottakra vonatkozó részét, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította.

Az időközben elhunyt elsőrendű vádlottal szemben megszűnt az eljárás.

Az ítélőtábla hatályon kívül helyező döntésével szemben az ügyészség és a harmadrendű vádlott és védője is fellebbezést jelentett be, ezeket a Kúria azonban nem találta alaposnak. A döntés indoklásában a Kúria egyetértett az ítélőtáblával abban, hogy az elsőfokú ítélet megalapozatlan és annak kiküszöbölése kizárólag bizonyítás felvételével – szakértői vélemény további kiegészítésével, esetleg a szakértő ismételt meghallgatásával – küszöbölhető ki, erre azonban a harmadfokú eljárásban nincs lehetőség.