2020.10.16. 18:18
A forradalom ifjú, szegedi hőseire emlékeztek
1956. október 16-án Szegeden lobbant fel a forradalom lángja a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének megalapításával. Hosszú út vezetett azonban odáig, amíg a szegedi egyetemisták bátorsága elfoglalhatta méltó helyét a történelmi emlékezetben. E folyamat legfőbb állomásait Kiss Tamás, a MEFESZ alapító tagja idézte fel a hallgatói önkormányzat pénteki ünnepi megemlékezésén.
Jobbról Kiss Tamás a MEFESZ alapító tagja. Fotó: Karnok Csaba
Fotó: Karnok Csaba
Koszorúzással és választmányi üléssel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzata (EHÖK) az egyetemi autonómia és a hallgatói önkormányzatiság napját. 1956. október 16-án a Bölcsészettudományi Kar Auditórium Maximum termében lobbant fel a forradalom lángja a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének (MEFESZ) megalapításával.
Büszke kötelesség
A megemlékezőket a Göncz Árpád sétányon álló '56-os emlékműnél Ábrahám Tamás, az Állam- és Jogtudományi Kar Hallgatói Részönkormányzat elnöke köszöntötte.
– Mindenkor büszkének kell lennünk arra, hogy a forradalom szikrája a szegedi egyetem falai közül pattant ki, és az október 20-i nagygyűlésen megfogalmazott pontok futótűzként terjedve az egész 1956-os forradalom vezérelvei lettek. A MEFESZ tagjai egy nemzet sorsát vették a vállukra, és elszántságuknak, önzetlenségüknek köszönhetően váltak fiatal egyetemi hallgatókból halhatatlan hősökké – fogalmazott, majd a hősök emlékének őrzését az utódok, azaz az EHÖK tagok erkölcsi kötelességének nevezte – mondta.
Az emlékműnél koszorút helyeztek el az EHÖK vezetősége mellett az SZTE 1956. Emlékbizottság tagjai, az egyetem vezetése részéről Rovó László rektor és Zakar Péter rektorhelyettes, a MEFESZ alapítói nevében pedig Kiss Tamás.
A forradalom ifjú, szegedi hőseire emlékeztek
Hála és kérés
A megemlékezés az Auditórium Maximumban ünnepi választmányi üléssel folytatódott, amely során felszólalt mások mellett Kiss Tamás, a MEFESZ alapító tagja. Beszédében a 64 évvel ezelőtti, szegedi események megítélésének és megbecsültségének elmúlt harminc év során lezajlott változását összegezte. A rendszerváltáskor Szeged még egyáltalán nem szerepelt az 1956-os eseményeket őrző történelmi emlékezet fő sodrában. A változást az hozta, amikor 1990-ben, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnökségének tagjaként felvetette, hogy az Auditórium Maximumban megemlékezést kellene tartani a hajdani szegedi eseményekről. Lelkes támogatást kapott válaszul, és a rendezvényre mintegy száz szegedi '56-os gyűlt össze. A következő komoly lépés 2000-ben következett, amikor október 16-át az Egyetemi Önkormányzatiság Napjává nyilvánították. Majd 2002-ben emléktáblát, 2006-ban pedig emlékművet emeltek a forradalmi láng fellobbanásának tiszteletére. Az október 16-i megemlékezésen 2006-ban Sólyom László, hajdani köztársasági elnök, 2016-ban pedig Áder János, jelenlegi köztársasági elnök is részt vett. E folyamat megkoronázásaként az Auditórium Maximum tavalyi történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelölte meg Kiss Tamás, majd köszönetet mondott mindazok munkájáért, akik tevékenyen részt vettek az 1956-os szegedi események megbecsültségének kivívásában. Végül kérést intézett hallgatóságához.
– Azt kérem, a jövőben is ugyanígy emlékezzenek meg rólunk. Nyilván egy idő után már nélkülünk – fogalmazott.
Kitüntetések
A választmányi ülés keretében Ormándi Katalin, EHÖK-elnök és Kiss Tamás átadták a hallgatói önkormányzat idei kitüntetéseit. Hallgatói Mozgalomért Emlékérmet vett át Galambos Gáborné, T. Molnár Gizella és Czifra Dániel. Hallgatói Mozgalomért Emlékplakettel méltatták Kriska Kittit, Tordai Henrietta Mónikát, Árvai Gergőt, Haga Sándor Dávidot, Haskó Zsombort és Prontvai Bencét.
