Elhagyott tanyák szívszorító látványa

– Tavaly állítottunk oszlopot az egykori kopáncsiak emlékére – említette meg Hősné Nagy Sára, a rendezvény főszervezője köszöntőjében. Az oszlopot az ünnepségen Major Istvánné, a Gorzsa-Kopáncsi Református Egyházközség lelkésze áldotta meg.

– 10 éve szolgálok Vásárhelyen. Azóta volt olyan gyülekezet, amely beolvadt egy másikba, ma már a nevét sem mondjuk ki az egyházon belül. De a gorzsa-kopáncsi gyülekezetnek vannak tagjai, gondnoka és presbitériuma és lesz utánpótlás is – mondta a lelkész. Meszlényi Dezső gondnok szavai után Berényi Géza osztotta meg kopáncsi emlékeit, aki öt évig, 1969 és 1974 között tanította a helyi gyerekeket. Az iskola 1976-ban szűnt meg. A '60-as években megindult elnéptelenedés ez után vált teljessé.

– Az elhagyott tanyák látványa szívszorító volt. Sok kopáncsi embert ismertem meg. Az évek múlásával megértettem, milyen küzdelmes életet éltek.

A találkozón Dani Imre művésztanár, egykori alsókopáncsi diák saját verseiben mutatta be a tanyavilág életét.

Baranyi István, a rendezvény egyik szervezője lapunknak elmondta, 1989 óta rendszeresen találkoznak a kopáncsiak, a rendezvénynek második alkalommal ad otthont a tanyamúzeum.

– A kopáncsiak mindig is összetartottak. Élénk közösségi élet zajlott az iskolák és olvasókörök révén. Sajnos a 4 kopáncsi iskolából ma már egyik épülete sem áll – mondta a férfi.