Korom Pál, a baksi citerakészítő

– A baksi citerazenekar 1972-ben alakult, aminek tagja lettem, viszont nem volt hangszerem, ezért Szegeden kellett csináltatni Horváth Gyuri bácsinál – elevenítette fel a kezdeteket a 86 éves baksi " target="_blank">Korom Pál.

1976-tól 2012-ig maga is készített citerákat, 226-ot, mert, mikor látta, hogyan kell, azt mondta, erre ő is képes. A citera készítés fogásait az említett szegedi mestertől sajátította el.

Péter

Első saját készítésű citera 1976-ban került ki a keze alól, ezt idősebbik fia, Péter elkérte.

– A közelmúltban hunyt el, július 2-án, és a hónap közepén tartottuk a temetését. Ledurrogtak citerájáról a húrok, mintha az életét, annak végét mutatta volna. Annyira szerette, oda nem adta volna semmi pénzért senkinek… – mondta sírásra görbülő szájjal Pali bácsi, miközben megmutatta a hangszert, amit nem fog újrahúrozni. Úgy marad. Másik fia, László a közelében él.

Megrendelésre készített citerát, mindet zsűriztette, piacra, vásárra nem nagyon járt, a Mesterségek Ünnepén azonban rendszeresen részt vett, kiállításokon is szerepelt népművészek társaságában. Mindig van nála otthon pár, arra az esetre, ha újra meg kell mutatnia „gyermekeit”, közülük hármat lányunokáinak csinált. Ezeket nem adja el.

Több elismerést, oklevelet kapott munkásságáért.

Tekerőlant, citera

– Mindegyik hangszerre, ami kikerült a kezem alól büszke vagyok, nem tudok választani. De mégis: egy nyenyerét, vagyis tekerőlantot is csináltam. Könyvből, ami a népi hangszerek készítéséről szólt, mint amikor valaki recept alapján főz. Péter nem hitte, hogy sikerül, de mikor látta, lesz belőle valami, vett egy nyenyerét, hogy azt is nézzem munka közben – mesélte Korom Pál.

Citerával fellépéseken is szerepelt fiával, a baksi és a vásárhelyi együttessel. Civilben 16 éves korától, 1950-től kubikosként dolgozott, majd 1978-től a Tisza Volánnál volt buszon ülő kalauz, 1989-ig, utána újra kubikosnak állt.

Volt egy köztes időszak, a kubikosság közben, 1962-től 1967-ig sertéstenyésztőként tevékenykedett, erről szakképesítése van.

Betegség

– A citerakészítést 20 évvel 1992-es nyugdíjba vonulásom után hagytam abba: a feleségem, Mária Alzheimer-kóros volt, és romlott az állapota, állandó felügyeletet igényelt, addig sem hagyhattam magára, míg a műhelyben dolgoztam.

Decemberben lesz 5 éve, hogy meghalt… 2012-ben Búza Zsolt polgármester kért meg egy ajándékcitera elkészítésére, az volt az utolsó – emlékezett Pali bácsi. Elmondta: az is közrejátszott döntésében, hogy remegett a keze, már nem bírt pontos munkát végezni.

Felesége elvesztését nehezen dolgozta fel, legalább 1 évig nem ment sehova. Utána kezdett el járni a helyi nyugdíjasklubba, azért, hogy társaságban hátha könnyebb lesz.

Megkérdeztem, ott miért nem játszik? – A fiam végett… Halála előtt 3 évvel súlyos baleset érte – mondta sírva –, teljesen lebénult, csak a fejét tudta mozgatni, se a lábait, se a kezeit. Nem volt, nincs kedvem muzsikálni…