Maroslelén nem talált elég érdeklődőt a Szefo

– Maguk az érintettek kérték, hogy legyen ilyen üzem. Az el­­ső tájékoztató fórumon, még a járvány előtt, nagyon sokan voltak, a másodikon, amit nem­­régiben hívtunk össze, már jóval kevesebben. Így egyelőre kénytelenek voltunk letenni az ötlet megvalósításáról – magyarázta a polgármester, Drimba Tibor.

A jó kétezer lelket számláló Maroslelén az volt az elképzelés, hogy a szegedi székhelyű Szefo (Szegedi Fonalfeldolgozó) Zrt. létesít egy ahhoz hasonló kisüzemet, ami a megyében sokfelé, falvakban és városokban is működik megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásával. Az önkormányzat ehhez biztosított volna helyet is a régi kis iskola épületegyüttesében.

Az első felmérés szerint bőven meglett volna a szükséges, minimum 20 fős létszám – aztán később csökkent az érdeklődés. Most azt mondta a társaság, hogy elegendő jelentkező híján egyelőre nem indítanak Maroslelén üzemet.

– Azért nem adjuk fel, re­­méljük, hogy később lesz elegendő munkás – mondta Drimba Tibor.

Pedig van példa arra, hogy egy hasonló faluban bevált ugyanez az ötlet. A 3000 lelket számláló Apátfalván éppen öt esztendeje adták át a Szefo helyi összeszerelő üzemét; a polgármesteri hivatal mellett, egy közmunkások által félmilliós költségvetéssel felújított 350 négyzetméteres épületben 20 ember kezdte meg a munkát. A feladat: villanykapcsolókat kell összeszerelni.

– Ma már negyvenen dolgoznak itt – mondta Szekeres Ferenc polgármester. Vannak, akik elérik a nyugdíjkorhatárt, ezért aztán elköszönnek, de mindig jönnek újak, a környező falvakból, Magyarcsanádról, Nagylakról is.

– Ez egy na­­gyon jó lehetőség a megváltozott munkaképességűeknek, akiknek így nem kell mondjuk Makóra utazni nap mint nap – tette hozzá Szekeres.