Jó eredményeket értek el megyénk járásszékhelyei

A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet ráirányította a figyelmet városaink él­­­­hetőségének és ellenálló ké­­pességének jelentőségére. A települések életét olyan irányok mentén kell formálni, amelyek gyorsabb, egyszerűbb és kevesebb káros következménnyel járó alkalmazkodást tesznek lehetővé. Éppen ezért a HÉTFA Intézet szakértői felmérték 151 járásszékhely életminőségét, és városi életminőség-indexet képeztek. Olyan városokat vettek szemügyre, amelyek nem megyei jogúak, így Csongrád-Csanád megye esetén kihagyták Hódmezővásárhelyt és Szegedet is.

Jól vizsgázott Makó

Egy-egy település életminősé­gét nyolc dimenzió mentén vizs­­gálták. Ezek egyaránt fog­­lalkoznak a társadalom és a gazdaság helyzetével, valamint a település infrastruktúrájával. A járásszékhelyek által biztosított élet minősége jelentősen javult 2012 és 2018 között, ezek hátterében többek között a tartós gazdasági növekedés és a településeken végrehajtott, jelentős mértékű fejlesztés áll. A járásszékhelyek leginkább há­­rom dimenzió mentén léptek előre: a szociális biztonság és az egyéni jólét növelésében, illetve az erős gazdaság megteremtésében.

Bár Kisvárda és Makó nin­cse­nek egymás közelében, mégis hasonló területeken lép­­tek előre. Mindkettő a települési infrastruktúra bővítése, a szociális biztonság, valamint az erős civil társadalom erősítése terén ért el jelentős sikereket. Így Makónak az életminőségi indexe is megugrott, hat év alatt 44-ről 52-re emelkedett. A megyei járásszékhelyek tekintetében a legtöbb szolgáltatás is ott található, valamint Szentesen. Ez a két település a fiatalok kompetenciájának ja­vításában is kiemelkedő eredményeket ért el.

Mórahalom is remekelt

Az említett két település mellett a felmérés szerint Mórahalom is igen eredményes, ott is jó az életminőség, három pontot is javítottak az indexen. Ezt a stabil demográfiai helyzetük, az erős gazdaság, az erős civil társadalom és az elérhető szolgáltatások mennyisége eredményezte.

Nógrádi Zoltán polgármester lapunknak elmondta, mindig olyan módon tervezik a város jövőjét, hogy minden egyes fel­­adatnál – legyen szó gazda­­ságélénkítésről vagy infrastruktúrafejlesztésről – az életminőséget helyezik fókuszba. Úgy véli, a jó eredmény annak is köszönhető, hogy a jövő ge­nerációjának építkeznek, tehát nem az aktuális igényekre reagálnak, hanem arra figyelnek, hogy ha felnő egy generáció, akkor az 10-20 év múlva is megfelelőnek találja a várost. Kiemelte, ők nemcsak városban, hanem nagyon sokszor já­­rásban gondolkoznak, emiatt úgy alakítják a kapacitásaikat, hogy gravitációs erőt képezzenek a környező települések szá­­mára.

Közepes minőség

Ugyanakkor az intézet beszámolójából kiderült az is, hogy Kisteleken és Csongrádon közepesen jó élni, viszont az előbbi város kimagasló növekedéssel büszkélkedhet, nyolc értéket ja­­­vított az indexén. Szintén jó hír, hogy nincs komoly kihívá­sokkal küzdő járásszékhelyünk.