Alig drágult a termőföld

Tavaly mindössze 4,5 százalékkal nőttek a termőföld­árak 2018-hoz képest, a reál-­áremelkedés még ennél is alacsonyabb, mindössze 1,1 százalékos volt. A hazai földek évek óta csökkenő mértékben drágulnak, a 2016-os és 2017-es két számjegyű emelkedés 2018-ra már egy számjegyűre csökkent.

Hosszabb időtávon, 2010-hez viszonyítva 2019-re két és félszeresére nőttek a termőföldárak, de az inflációt figyelembe véve is megkétszere­ződtek.

Dél-Alföld

Az árak növekedésének mérséklődése a szántóföldeknél is megfigyelhető volt, a 2017-es 13 és a 2018-as nyolcszázalékos drágulást követően tavaly a szántókért fizetendő összeg már csak öt százalékkal nőtt, hektáronként átlagosan 1,57 millió forintot adtak érte. Sőt, 2019-ben Közép-Magyarországon kismértékben csökkentek is az árak, máshol a drágulás mértéke 1,4 és 11,9 százalék között mozgott.

A legtöbbet továbbra is régiónkban, a Dél-Alföldön kellett fizetni a szántóterületekért, itt az átlagos ár meghaladta a hektáronkénti 1,75 millió forintot. Érdekesség, hogy az évekig legdrágábbnak számító Közép-Magyarország 1,38 milliójával visszacsúszott a rangsor utolsó előtti helyére. Továbbra is messze Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb az eladási ár, nem érte el az egymillió forintot sem.

2–2,4 millió

Megyei szinten – hasonlóan az elmúlt évekhez – tavaly is Hajdú-Bihar megyében kellett fizetni a legtöbbet a szántók hektárjáért, átlagosan több mint 2,6 millió forintot. A második legdrágábbnak a szomszéd Békés megye számított, ahol szintén átlépte a kétmillió forintot a fajlagos ár.

A Takarék Termőföldindex elemzése Csongrád-Csanád megyére is megadja az átlagos szántóárat, ez tavaly 1,662 millió forint volt. A közölt térképen látszik, hogy a legdrágább területek a Tiszától keletre, a megye középső részén találhatók, ahol 2–2,4 millió forint volt a szántó hektárja. A legolcsóbban a nyugati szélen lehetett földhöz jutni, itt egymilliónál is kevesebbe került 10 ezer négyzetméter terület.

Művelési ágak

A legdrágábbak továbbra is a szőlők és gyümölcsösök voltak tavaly is, egyedül a Dél-Alföld jelentett kivételt, ahol a szántókért kérték el a legtöbbet. A művelési ágak közül továbbra is a legolcsóbbnak az erdő és a fásított területek számítottak, egyedül az Észak-Alföldön és régiónkban, a Dél-Alföldön kellett értük valamivel többet fizetni, mint a gyepekért, rétekért és legelőkért.

Erdőket és fásított területeket egyébként a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehetett venni, hektáronként 636 ezer forintért.