Feltárul a lézerek titokzatos világa

– Az ELI kezdettől fogva egy európai nagy projekt volt, ez az első tudományos nagyberendezés, ami az új európai uniós tagállamokban épül, és ez az első úgynevezett elosztott infrastruktúra, ami nem egy földrajzi helyen, hanem egyenrangú létesítményekként több országban épül. A tudomány fejlődésének szükségszerű következménye, hogy a tudományos nagyberendezések beruházási költségei olyan mértékben megnőnek, hogy ezek előteremtéséhez elengedhetetlenek a nemzetközi együttműködések, az összefogás – magyarázta Szabó Gábor, az ELI ügyvezetője.

Ezt felismerve az Európai Unió illetékes szervei létrehozták az úgynevezett European Research Infrastructure Consortium (ERIC) formát, ami arra szolgál, hogy jogi-adminisztratív keretet biztosítson az adott nagyberendezés nemzetközi működtetéséhez.

Tagdíjat fizetnek a csatlakozó országok

Szabó Gábor reményét fejezte ki, hogy az alapító tagok, Csehország, Magyarország, Olaszország és Litvánia mellett több ország fog még csatlakozni az ERIC-hez. Megfigyelőként már csatlakozott az Egyesült Királyság, és Németország is fontolgatja ezt. A kezdeményezéshez csatlakozó országok tagdíjat fizetnek, így a konzorcium a működési költségek csaknem 80 százalékát tudja majd fedezni. Ez azért fontos, mert ha egy kutató a szegedi vagy a prágai kutatóközpontban akar kísérletezni, benyújtja tudományos pályázatát, amiről egy nemzetközi zsűri dönt. Ha megfelelően magas a pályázat tudományos tartalma, a kutató ingyen dolgozhat az ELI-ben.

Nemzetközileg ismert lézerfizikusokat várnak

Az alapítási kérelmet a projekt koordinációjával megbízott cseh szakemberek nyújtották be az Európai Uniónak. Szabó Gábor elmondta, Brüsszelben a bizottság megvizsgálja a kérelmet, majd eldöntik, hogy megalakulhat-e az ERIC. Reményei szerint fél éven belül születhet döntés, ekkor az alapító országok létrehozzák az alapvető működési szabályzatokat.

A lézerfizikus kifejtette, a nemzetközileg ismert kutatókat lázban tartja az ELI-ben zajló egyik kutatás, köztük a Nobel-díjas Gérard Mourou-t is. Az SZTE vezette projekt megoldást jelenthet a nukleáris hulladékok kezelésére.

Látogatóközpont nyílik

Szabó Gábor célja ugyanakkor mindig az volt, hogy a szegediek magukénak érezzék a lézerközpontot. Ezért az épület főbejárat mögötti szárnyában, az úgynevezett nagy konferencia-központban és a mellette lévő körfolyóson egy látogatóközpontot hoztak létre. Ezt az eredeti tervek szerint a lézerek 60. születésnapján, május 16-án nyitották volna meg, ám a járványügyi helyzet közbeszólt, így egyelőre csak virtuálisan használható.

– A látogatók elé szeretnénk tárni a lézerekkel kapcsolatos érdekességeket. Van itt például egy lézeres hárfa, amit úgy kell elképzelni, hogy egy kis dobozból lézersugarak jönnek ki, és ha valaki a kezével megszakítja a lézersugarat, akkor megszólal egy hang – részletezte az ügyvezető. Hozzátette, ősszel szeretnének megnyitni, a tervek szerint csoportokat is fogadnak majd a helyszínen.