2020.02.01. 14:17
Tiszaszigeti böllérnap, ahol töltött káposzta nélkül nincs disznótoros
Közösség összetartó rendezvénynek szánták a szervezők a tiszaszigeti böllérnapot. Ilyenkor összefognak a civilszervezetek, felosztják egymás között a munkát és várják a falusiakat egy jó disznótoros reggelire. Ebédre pedig a hagyományos húslevest és töltött káposztát kínálták a majd kétszáz résztvevőnek.
Tiszasziget, 20200201. Böllérnap a Faluház udvarán. Fotó: Frank Yvette (FY), Délmagyarország
-22 kilogramm húst kértem, hogy daráljanak le, 225 káposztalevelem van, ennyi töltött káposzta készül itt. Tavaly készítettünk először töltött káposztát a böllér napon, ennyire finomat csak ilyenkor lehet főzni – magyarázta Törökné Ani, aki hozzátette: töltött káposzta nélkül nincs disznóvágás.
Helyi termelő hizlalta a disznókat
Már sokadik alkalommal rendezték meg Tiszaszigeten a böllérnapot, azzal a céllal, hogy a disznóvágás hagyományaiba azok is betekintést nyerjenek, akik otthon nem követik ezt a szokást. Kis faluról lévén szó, azért a legtöbb háznál legalább egyszer egy évben vágnak disznót. A falu böllérnapjára több mint kétszáz lakos jelentkezett, így két 150 kilogrammos sertést vágtak le. – Reggel 7-kor szúrtuk le a disznókat, helyi termelő hizlalta őket. Összesen nyolcan szedjük szét és daraboljuk fel. A húsokból lesz orjaleves, csülök-vegyes pörkölt és töltött káposzta – avatott be minket a munkálatokba Csiszár Róbert, aki szakmáját tekintve hentes. A feladatokat szétosztották egymás között a civilszervezetek, a gazdakör szervezte a böllérnapot, a nyugdíjasklub tagjai a főzésbe segítettek be és több egyesület is tevékenyen részt vett a munkálatokban.
Tiszaszigeti böllérnap, ahol töltött káposzta nélkül nincs disznótoros (Fotó: Frank Yvette)
Sokan érkeztek a disznótoros reggelire
9 óra körül már érkeztek a lakosok is, Csiszár Róberttől megtudtuk a reggeli jobban megy, a sült vért sokan szeretik, és a délutáni töltött káposzta is népszerű. – Sertéstarjából pecsenyét készítek reggelire sült szalonnával és sült májjal. A lányok pedig készítik a hagymás vért – mondta a hús sütése közben Bálint Sándor, aki szakács és nyolc éve költözött vissza szülőfalujába. Azóta ő is tagja a falu közösségének és részt vesz a hasonló megmozdulásokon. Azt is elmondta, Csiszár Róbert és ő szokott disznóvágásokat vállalni a faluban és a környékén.
A húsleves is rotyogott
Pethőné Marikától megtudtuk, a reggelt hagymapucolással kezdték, ami a sült vérhez kellett, ezt körülbelül 50 főnek sütik. Már a zöldségeket is felpucolták a levesbe, amit Szél Piroska főzött, nagy rutinja van benne. – Mi két hete vágtunk disznót, akkor sem maradhatott le az asztalról a hagyományos húsleves. Zöldség, répa, karalábé, káposzta is kerül a hús mellé a levesbe, nagy adagban főzve finomabb – magyarázta az asszony. – Ebédre érkeznek többen, addigra fog a faluház nagyterme megtelni. Az a célunk, hogy minél többen jöjjenek el és beszélgessenek egymással, így azt, ételt nem lehet hazavinni. Fontos hogy a faluban élők legalább ilyen alkalmakkor találkozzanak egymással – hangsúlyozta Ferenczi Ferenc polgármester.
