Barna habzás a Tiszán

Olvasónktól kaptuk a képet, amit a Tiszán készített hétvégén: gusztustalan barna hab fedte a vizet az újszegedi part mentén a Lapostól egészen a régi vasúti hídfőig. Ilyen mennyiségben még nem találkozott ezzel a jelenséggel, és aggódott, nem került-e valami ártalmas dolog a folyóba. Többen jelezték az interneten, hogy a Maros felől jön a hab, ahogy a műanyag flakonok áradata szokott. Volt, aki felvetette, hogy a viharos szél kavarta fel a Tisza vizét, tengernél, de a sándorfalvi tónál is láttak hasonlót vihar után. Por, alga, víz keveredett, állítólag ebből jött létre a ronda barna hab.

Továbbküldtük a fotókat az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóságnak, és felvilágosítást kértünk: vajon mi lehet ez az anyag a Tisza felszínén, és honnan jöhet?

– A Tisza folyón észlelt felszíni hártya képződése természetes folyamat. A vízben élő növények stressz vagy egy nagyobb hőmérséklet-ingadozás hatására proteint bocsátanak ki magukból, ami könnyebb, mint a víz, ezért a felszínen vékony rétegben összegyűlik. Ez ideális táptalaj a különféle baktériumok számára, melyektől ez a felszíni réteg láthatóvá válik – kaptuk meg a tudományos magyarázatot kérdésünkre Kozák Pétertől, az ATIVIZIG igazgatójától.

A hártya nem engedi a gázokat távozni a vízből, ezért azok alatta meggyűlve buborékokat képeznek. Bár nem túl bizalomgerjesztő a látvány, kiderült, hogy a víz felszínén képződő anyag ekkora mennyiségben nem ártalmas. A jelenség szinte éves gyakorisággal megjelenik a folyóvizeinken.

– A bejelentés kapcsán szakembereink helyszíni bejárást tartottak a mai napon. Megállapították, hogy a habzó réteg már csak kis mennyiségben van jelen, a part mentén, a vízi növények között – tudtuk meg kedden az ATIVIZIG vezetőjétől.