Joób Márton szerint megalapozatlan a vád

Újabb vádlott előkészítő ülésének megtartásával folytatódott csütörtökön a Joób Márton és társai ellen költségvetési csalás miatt indított büntetőper a Szegedi Törvényszéken. A ma meghallgatott férfi elismerte a bűnösségét, és a bíróság elfogadta az ügyészség és a vádlott egyességét, vagyis ez az eljárás egyelőre befejeződött. Ítéletet azonban az ő ügyében csak tavasszal hirdet majd a bíróság.

Joób Mártont és öt társát még kedden, ugyancsak előkészítő ülésen hallgatta meg a törvényszék. Az előkészítő ülés első napján a bűnösségét egyetlen vádlott sem ismerte el.

A szegedi önkormányzati képviselőt, aki korábban Botka László polgármester frakciótársa volt a közgyűlésben, csütörtökön telefonon sikerült elérnünk.

Azt mondta lapunknak, hogy szerinte az ellene felhozott vád megalapozatlan, és az ártatlanság vélelme sem érvényesül az ügyében. Hozzátette, hogy a négy éve tartó eljárás eddig is „leírhatatlan” erkölcsi és anyagi veszteséget okozott az egész családjának, és az ügy „káros hatásait” rajta kívül felesége és 11 gyermeke szenvedi el. Hozzátette, hogy bízik a független magyar bíróságban és abban is, hogy tisztázódik a szerepe a jövőbeni tárgyalásokon.

Mivel Joób Márton tagadta bűnösségét az előkészítő ülésen, így a bíróság „rendes” tárgyalásra utalta az ügyet, aminek az első napja a képviselő szerint valamikor májusban lesz majd. Joób Márton hozzátette: elhúzódó eljárásra számít.

Ahogy megírtuk, a vádirat ismertetésével és hat vádlott előkészítő ülésének megtartásával kezdődött kedden a Joób Márton és társai ellen induló büntetőeljárás a Szegedi Törvényszéken. Joób Mártont még 2020 nyarán vették őrizetbe.

A főügyészség az ügyben 18 ember ellen emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt; nyolcat közülük bűnszervezetben elkövetett cselekményekkel vádolnak. Kilenc további gyanúsított esetében a vádhatóság feltételesen felfüggesztette az eljárást.

Az ügyészség korábban már két, a bűnösségét beismerő vádlottal egyezséget kötött. A vádirat szerint a szórólapterjesztéssel, műsorújság kiadásával foglalkozó céget irányító Joób Márton a körülmények számára kedvezőtlen változása miatt a piacon maradás és terjeszkedés érdekében elhatározta, hogy bűnszervezetet hoz létre a költségek minimalizálása és az adó meg nem fizetése érdekében.

A vádlottak kezdetben Csongrád-Csanád, majd Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében működő céghálót hoztak létre, amelyben a szórólapterjesztést végző alkalmazottak egy részét a lánc alján levő gazdasági társaságokhoz jelentették be vagy azt sem tették meg. A cégháló alján levő, strómanok nevére íratott társaságok nem nyújtottak be adóbevallást, de ha igen, adófizetési kötelezettségüknek akkor sem tettek eleget, szerepük csak a fiktív számlák kiállítása volt.