2024.02.28. 11:00
Mikor jön a durva éghajlatváltozás és mi vár ránk – szegedi kutatók érdekes eredményekre jutottak
Az életünket még ebben az évtizedben döntően befolyásolja a klímaváltozás, így ennek okait és ami talán még fontosabb, az erre adható lehetséges válaszokat kutatják a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékén. Máris vannak érdekes eredmények.
Az éghajlatváltozást már ma is a bőrünkön érezhetjük. Fotó: Gémes Sándor
Az utóbbi időben az óceáni tengeráramlatok szerepét – amelyek a Föld láthatatlan vérkeringésének számítanak – kiemelten kezdték vizsgálni, az eredményeken pedig a tudósok maguk is meglepődtek. Az elmúlt egy év kutatásain alapuló modellezések szerint a legkritikusabb terület a Grönland előtti bukóáramlat, amely olyan mértékben lassul, hogy leállása a közeljövőben várható – olvasható a Szegedi Tudományegyetem honlapján. Az SZTE-n egyébként az éghajlatváltozással kapcsolatos adatok gyűjtése, elemzése évtizedes hagyományokra tekint vissza. A Földrajzi és Földtudományi Intézet munkatársai jelenleg is részt vesznek a nemzetközi klímakutatásban.
A tengeráramlások leállása dominóként döntené be a Föld további fontos éghajlati rendszereit, változtatná meg a hőmérsékletet és a csapadékviszonyokat.
A mérések alapján látható lassuló fázist egy nagyon hirtelen leállás követi, ami után azonnal módosul az éghajlat. Hogy az összetett Föld-légkör rendszerben ezek a változások mit okoznak, hogyan és milyen időtávon, itt még nagyon sok mindent nem ismerünk és ha alaposabban vizsgálunk, akkor jobban meg tudunk érteni. Jelenlegi tudásunk szerint Európában érdekes módon lehűlést hozna a tengeráramlat leállása. Ez a globális felmelegedés ellenére nem jó hír, mert a változás a kontinens északi részén például ellehetetlenítené a mezőgazdasági tevékenységek és a hajózás jelentős részét. Erre jelenleg nincs felkészülve senki
– fejtette ki Gál Tamás, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezető docense.
A fő cél tehát a leállás megakadályozása, amelyet úgy lehet elérni, ha nagyon gyorsan és intenzíven csökkentjük a kibocsátást, hogy megakadályozzuk azt a fordulópontot, ahonnan már nem tudunk érdemben beavatkozni a folyamatokba.
Fontos még minél több képzett szakembert kinevelni, akik képesek az éghajlatváltozás összefüggéseit megérteni és hatékony válaszokat adni. E képzésben az SZTE élen jár.
