A gyakoribb szélsőségek már a klímaváltozást jelzik

Az idei nyár, különösen a tavaly időjáráshoz viszonyítva, meglepően változékonynak tűnik. De hogy valóban rendhagyó-e,  arról Hupuczi Júliát, az SZTE Mezőgazdasági Kar Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézetének főiskolai docensét kérdeztük.

– A változékony időjárás azért nem meglepő, mert a Kárpát-medence éghajlata több tényezőtől függ; alapvetően négy különböző éghajlati hatás ütköző zónájában vagyunk. Az adott évszak, vagy hónap időjárása nagyban múlik tehát azon, hogy milyen irányból érkező légtömeg uralkodik éppen felettünk – mondta a Mezőgazdasági Kar dékánhelyettese. Ennek részleteiről úgy fogalmazott: döntően nyugati irányból, az óceán felől érkeznek csapadékot szállító légtömegek. Az északról érkező légáramlatok sosem hoznak csapadékot, ellenben tiszta, derült időt eredményeznek. A keleti áramlat szintén a szélsőségeket erősíti, nyáron túl meleg, télen túl hideg időjárással. A déli irányból érkező légtömeg szubmediterrán hatása is leginkább a napsütéses órák számát növeli, minimális csapadékkal. Utóbbi mennyiségét és eloszlását Magyarország távolsága határozza meg az óceántól, a meteorológusok ezt nevezik kontinentális hatásnak. Minél távolabb vagyunk tehát a nagyobb víztömegtől, annál szélsőségesebbé válhat az időjárás.

A szakértő arra is rámutatott, hogy Magyarország elhelyezkedése miatt egy-egy időjárási jelenség hatása hosszabban érvényesül, hiszen a Kárpát-medencében úgymond bent rekednek az ide érkező légtömegek. – A szélsőségek mindig is jellemzőek voltak a térségre, ám a klímaváltozás ezt egyre inkább fokozza – hangsúlyozta Hupuczi Júlia. Hozzátette: az elmúlt 40-50 év adatait vizsgálva egyértelműen emelkedik a hőségnapok száma, ahogy a száraz időszakok hossza is növekedhet, a csapadék mennyisége pedig jelentősen nem csökkent ugyan, de az eloszlása egyenlőtlenebb. Mezőgazdasági szempontból az idei nyár nem tekinthető rendhagyónak, ugyanakkor a várható szélsőségek komoly kihívást jelentenek az ágazatnak.