Levegőszennyezettség: Szeged az európai sereghajtók között

A szálló por éves átlagos koncentrációja alapján Szeged – négy másik magyar várossal együtt – a rossz levegőjű települések között kullog. A levegőszennyezettséget vizsgáló rangsorban a 274. helyen végzett, míg Budapest a 242., Pécs a 246., Veszprém a 254., Győr pedig a 295. lett a rangsorban. 

Levegőszennyezettség: mitől rossz a levegő? 

Több okra vezethető vissza Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Légkör- és Téradattudományi tanszék vezetője szerint, hogy Csongrád- Csanád vármegye székhelyén magas a szálló por – vagy ahogy a szakemberek hívják, a PM 2,5 – koncentrációja. Térségünkben a legnagyobb szennyező a fűtés és a közlekedés. Bár a szegedi távhőszolgáltatásban már működik a geotermikus rendszer, még mindig sok helyen fával, vagy egyéb – a környezetet és az emberi egészséget szennyező – anyagokkal fűtenek. Kelet-Európában az autóállomány is idősebb és elavultabb, mint a nyugat-európai.

Rajtunk múlik, hogy lesz-e változás

Gál Tamás hozzátette, hogy a szálló por magas koncentrációjában Szeged és Magyarország földrajzi helyzete is közrejátszik. Gyakran alakul ki az úgynevezett hideg légpárnás helyzet, amikor hosszú napokig higed, ködös időjárás van. A Kárpát-medencében, mint egy tálban, a hideg levegő megreked, a fűtéssel, közlekedéssel kibocsátott szennyezőanyag pedig a talaj közelében dúsul fel, amit belélegzünk.

A Szegedi Tudományegyetem kutatója szerint amíg a földrajzi adottságon nem tudunk változtatni, a fűtés vagy a közlekedés által okozott légszennyezést csökkenteni lehetne. Javulna a helyzet, ha személygépkocsi helyett többen választanák a tömegközlekedést, vagy fiatalabb és korszerűbb lenne a hazai autópark. Nyugat-Európa városaiban azért tisztább a levegő, mert a hőszivattyús fűtési rendszerek igen elterjedtek.

Néhány év múlva fellélegezhetünk

Szegeden sokáig a Szetáv, a távhőszolgáltató vállalat volt a legnagyobb légszennyező. A cég ügyvezető igazgatójától, Kóbor Balázstól megtudtuk, hogy évente 30 millió köbméternyi földgázt égettek el, ami 50-55 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátással járt együtt. Csongrád- Csanád vármegye székhelyen azonban megkezdődött a távfűtés geotermikus rendszerre való átalakítása. 

A napokban indult fűtési szezonban már hét termálkút üzemel a városban, a jövő évi fűtési szezonban pedig mind a kilenc működik majd. Kóbor Balázs szerint az eddigi tapasztalataik kedvezők: a földgázfogyasztásuk 30-35 százalékkal csökkent. Ha valamennyi beruházás elkészül, akkor két-három év múlva a távhőszolgáltató károsanyag-kibocsátása a felére csökken. Vagyis nagyságrendekkel kevesebb szén-dioxid és korom kerül Szeged levegőjébe, mint az elmúlt években.