2023.11.06. 08:49
Nincs trendváltás a csongrád-csanádi fizetésekben
A havi nettó átlagkeresetek a verseny- és a költségvetési szférában egyaránt 298 ezer forintra emelkedtek Csongrád-Csanádban az I. félévben. A KSH adataiból kiderül, hogy bár nőttek a keresetek, annak mértéke elmaradt az országos átlagtól.
Csongrád-Csanádban a nettó átlagfizetések 15 százalékkal maradtak el az országos átlagtól az I. félévben Illusztráció: Vémi Zoltán
Az idei I. félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 557 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 370 ezer forintot tett ki – számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Fókuszban a vármegyék című kiadványában. Leírták, hogy a bruttó és a nettó átlagkeresetek – a közfoglalkoztatottakéval együtt számítva – országosan egyaránt 13,6 százalékkal múlták felül az egy évvel korábbit. Mindenütt emelkedtek a fizetések, a növekedés mértéke azonban Csongrád-Csanádban nem érte el az országos átlagot, nálunk 12,3 százalékos volt az átlagos emelkedés.
Örökös középmezőny
Ahogy már többször megírtuk, az országos havi nettó 370 ezer forintot a fővárost és a vármegyéket rangsoroló kiadvány szerint kizárólag Budapesten és Győr-Moson-Sopron vármegyében keresték meg az emberek, Csongrád-Csanád viszont az I. negyedéves 12-ik helyén javított, jelenleg a 10-ik helyen állunk a listában 314 ezer 902 forinttal. Azaz továbbra is a középmezőnyben vagyunk. A szomszédos Bács-Kiskun mögöttünk helyezkedik el minimálisan elmaradva, 314 ezer 837 forintos havi nettó átlaggal, Békés pedig továbbra is a sor végén kullog 276 ezer forinttal, annál csak Szabolcs-Szatmár-Beregben vittek haza kevesebbet az emberek az I. félévben.
119 ezer alkalmazott
Az I. félévében az egy évvel korábbihoz képest 0,3 százalékkal többen, átlagosan 119 ezren álltak alkalmazásban a Csongrád-Csanád vármegyei székhelyű munkáltatóknál. Az alkalmazottak csaknem kétharmadát foglalkoztató versenyszférában 0,2 százalékkal, a költségvetési intézményeknél 1 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma
– írta a KSH. Kitértek arra is, hogy a tíz, legtöbb főt foglalkoztató nemzetgazdasági ág közül nálunk a legnagyobb mértékben az oktatásban, valamint a tudományos és műszaki tevékenységben dolgozók létszáma bővült, 4, illetve 3,7 százalékkal. A feldolgozóiparban dolgozók száma azonban 2,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
15 százalékos elmaradás
Amennyiben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélkül számolt havi nettó átlagkeresetét nézzük a közfoglalkoztatottakéval együtt, akkor elmondható, hogy az alkalmazottak 15 százalékkal vittek haza kevesebbet az országos átlagnál. A havi nettó átlagkereset a verseny- és a költségvetési szférában egyaránt 298 ezer forint volt.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állóknál a fizikai foglalkozásúak közül a legtöbbet a közigazgatás területén dolgozók vihették haza, 331 ezer forintot, ami meghaladta a csaknem 248 ezres vármegyei átlagot a közfoglalkoztatottakkal együtt számolva. A feldolgozóiparban átlagosan nettó 279 ezret lehetett keresni, a mezőgazdaságban 235 ezret, az építőiparban 226 ezer forintot, a vendéglátásban pedig 193 ezret.
A szellemi foglalkozásúaknál a legmagasabb vármegyei átlag az információ és kommunikációs területen volt 469 ezres nettóval, a feldolgozóiparban 424 ezret lehetett hazavinni, az oktatásban 422 ezret, a tudományos és műszaki tevékenységet végzők átlagos nettója 358 ezer forint volt, adminisztratív területen 272 ezer, a vármegyei átlag pedig 381 ezer forintot tett ki.
