Tovább emelkedett a termőföld ára

– Országosan 63 ezer hektár termőföldterületet értékesítettek 2020-ban, a teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású terület 1,0 százalékát. A forgalom 8,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019-ben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Termőföldárak és bérleti díjak, 2020 című kiadványából.

Országosan az összes értékesített terület 72 – Csongrád-Csanád megyében 87 – százaléka szántó, 13 százaléka erdő, 11 százaléka gyep, a fennmaradó 4 százalék szőlő és gyümölcsös volt. Szőlőből és gyümölcsösből 21, gyepből 7 százalékkal nagyobb, ugyanakkor szántóból és erdőből 11-11 százalékkal kisebb területet értékesítettek. A megyék többségében csökkent az eladás, a legnagyobb mértékben Pest, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ezzel egyidőben Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala és Somogy megyében forgalomnövekedés volt tapasztalható.

A 2020-ban eladott mező- és erdőgazdasági területek hektáronkénti átlagára 8,2 százalékkal haladta meg a 2019. évit, az áremelkedés minden művelési ágat érintett. A legnagyobb mértékben, 13 százalékkal a gyümölcsösök drágultak, amit a gyepterületek 12, a szántók 8,7, az erdők 6,5 és a szőlőterületek 4,3 százalékos áremelkedése követett. Továbbra is a szőlőért kellett a legmagasabb árat fizetni, átlagosan 2,4 millió forintot. A legjelentősebb művelési ág, a szántó hektárja országos átlagban 1,7 millió forintért cserélt gazdát tavaly.

A szántók hektáronkénti ára Hajdú-Bihar, Békés, Tolna, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében a 2 millió forintos szintet is elérte. Ezzel szemben Hevesben, Zalában és Nógrádban 0,9-1,1 millió forint között alakult az átlagár. Csongrád-Csanád megyében ez az érték 1,7 millió forint volt, minimumárként 1,08, a maximumként 2,18 millió forintos hektáronkénti árat regisztráltak. Tavaly 1,62 volt a medián, vagyis a földeknek pontosan a fele volt ennél drágább, illetve olcsóbb.

Csongrád-Csanád megyén belül a Homokhátságon kellett legkevesebbet fizetni egy hektár szántóért, átlagban 1,18 millió forintot, míg a keleti részen, a Maros-Körös közén 10 ezer híján kétmilliót. Igaz, nagy a különbség az aranykoronában is, az átlag 9,4, illetve 29,1 volt.

Mindenütt drágultak a földek, legkisebb mértékben, 4 százalékkal Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun, leginkább, 16 százalékkal Vas megyében.

– A termőföld árát befolyásolják a természeti adottságok és az éghajlat, az olyan lokális termelési tényezők, mint a talajminőség, a földfelszín, a csatornázás, valamint a kereslet és kínálat. Emiatt az Európai Unió tagállamaiban nagyon eltérőek a termőföldárak – emelte ki Tóth Péter, a KSH szakmai tanácsadója.

Míg Észtországban 4 ezer, addig Hollandiában 70 ezer euró/hektár volt a szántók átlagára 2019-ben. 2011 és 2019 között a legnagyobb mértékben Csehországban drágultak a földek, négy és félszeresére, de Romániában, Litvániában és Észtországban is több mint háromszorosára. Magyarországon, Bulgáriában és Lengyelországban is több mint kétszeresére nőtt a szántó ára, a többi tagállamban ennél kisebb mértékű volt a drágulás.

Az Agrárcenzus 2020 teljes körű mezőgazdasági összeírás adatai alapján a használt mező- és erdőgazdasági területek 40 százalékát bérleményként művelték a gazdák. A szántóknál volt a legmagasabb a bérelt területek aránya, 53 százalék, míg a gyep 40, a szőlő 21, a gyümölcsösök 22 százalékát használták bérlők.

A termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg 2020-ban, a szántók éves bérleti díja átlagosan 7,3 százalékkal bizonyult magasabbnak a 2019. évinél. Így egy hektár 64,4 ezer forint volt országosan, a két szélső érték 41,2, illetve 85 ezer forint volt. Nógrádban adták legolcsóbban, míg legtöbbet Tolna, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kértek a földtulajdonosok. Csongrád-Csanád megyében 70 ezer forintos átlagáron bérelhettek tavaly egy hektár szántót a gazdák.

Minden megyében emelkedett a szántó éves bérleti díja, Békés és Somogy megye kivételével legalább 5 százalékkal, de Baranya, Fejér és Komárom-Esztergom megyében ez a 10 százalékot is meghaladta. Csongrád-Csanád megyében is több mint 9 százalék volt a növekedés. Egy hektár bérleti díja a föld árának 3,1 és 5,3 százaléka között mozgott, megyénkben ez kereken 4 százalék volt.