Gazdaság

2021.06.01. 14:00

Krízis: mi lesz így a sertéságazattal?

Drasztikusan emelkedtek a takarmányárak, miközben 550 forintról 400 alá csökken az élő sertés átvételi ára. A saját földdel nem rendelkező gazdaságok az utolsó megtakarításaikat élik fel, ahogy a szegedi Pigmark is.

Kovács András

Laczi Róbert: alig tudunk takarmányt szerezni. Fotó: Frank Yvette

Fotó: Frank Yvette

Több évtizede működik már a Pigmark Kft. sertéstelepe Szeged határában, a Sándorfalvi út mentén, évi 17-18 ezer vágósúlyba ért hízót adnak el, emellett a saját szaporulatból négyezer malacot értékesítenek is.

– 800 millió és 1 milliárd forint között mozog az éves árbevételünk, a piactól függően, a telepen jellemzően ál­landó, 11 ezres az állatlétszám

– mondta ottjártunkkor Laczi Róbert. Az ügyvezető igazgató hozzátette, megtermékenyítés után 3 hónapra, 3 hétre és 3 napra ellik az anyakoca.

Árzuhanás

– 2020 áprilisáig rendben volt a piac, jól alakultak az élősertés-árak, elérték a kilónkénti 550 forintot. Jött a Covid, drasztikusan csökkent a kereslet, hatalmas túlkínálat alakult ki a piacon, zuhanni kezdtek a sertésárak. December és január volt a mélypont 330 forinttal, jelenleg az ár 380-400 forint, egy gombóc fagyi is drágább. Ez nem normális – fakadt ki az ügyvezető.

Tavaly 430 forint volt az átlagos kilónkénti önköltség, idén ez akár 550-ig is elmehet, ha maradnak a magas takarmány­árak.

– Tavaly augusztusig 45 forint volt a gabona, vagyis az árpa, a búza és a kukorica kilónkénti átlagára, ahogy 2019-ben és 2018-ban is jellemzően ennyibe került. Decemberre a kukoricáé elérte a 60, mára a 80-90 forintot kilónként, május elején mi is már csak 87 forintért találtunk – mondta elkeseredve Laczi Róbert, hozzátéve, az árpa 70, a takarmánybúza 80 forint kilónként, de ezekből sem na­gyon van már az országban.

Az okokról megtudtuk, Kí­nában a sertéspestis miatt sok állatot leöltek, ugyanakkor óriá­­si sertéstelepeket építenek, minden gabonát megvásárolnak, kiszívják a készletet Európából. Ha mégis találnak kukoricát, előfordul, hogy a gazdája nem is mond nekik árat, mert úgysem ad el belőle.

Önköltség

– A szója is elszállt, és mindent vitt magával, a tavalyi átlagár 115 forint volt, idén már 160 és 185 között vásároltuk kilóját. És nálunk, ahogy az ágazat egészében is, az önköltségnek 70-75 százaléka a takarmány ára

– érzékeltette a nehézségeket az ügyvezető, hozzátéve, az új kötés is 70 forint körül alakul kilónként, ennél kevesebbért nem tudnak leszerződni az idei termésre. És az energia sem lett olcsóbb.

– Egész Európában baj van, eközben 470 forintos kilónkén­­ti áron érkezik az országba a hasított félsertés Belgiumból, amivel nem lehet versenyezni

– mondott egy példát az ügyvezető. Hozzátette, Kínában még drágább, 120 forint egy kiló kukorica, de 1600 mellé az élő sertés ára.

Szenvednek

A Pigmark benne van egy értékesítőszövetkezetben, amely 100 ezer sertést ad el évente, ez a szám fele a néhány évvel ezelőttinek. Volt, aki nem bírta, és bezárt.

– Minden tagunk szenved, különösen azok, akiknek nincs saját takarmánytermelésük, ahogy nekünk sincs. Kétszer is pályáztunk bérelhető földekre, de nem nyertünk, és en­­nek most érezzük a hatását

– mondta az ügyvezető, hozzátéve, már a harmadik üzleti tervüket készíti el az idén, de minden kiszámíthatatlan.

Szerinte hiába lenne itthon, illetve egész Európában rekord gabonatermés idén, 60 forint alá nem menne vissza a kilónkénti ár 2021-ben.

– Esélyünk sincs úgy termelni, hogy tartalékot is ké­­pezzünk, az utolsó megtakarításainkat éljük fel. Próbálunk versenyképesek maradni, pályázunk új gé­pekre, napelemekre, lehet, hogy sikeresen

– beszélt a jövőről Laczi Róbert. Úgy véli, legalább 550-600 forintos élősertés-ár kellene, hogy ne veszteséget termeljenek, ehhez azonban 30 százalékos áremelésre lenne szükség.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában