Tudatosabbak, de kockázatkerülők a fiatalok

Az Állami Számvevőszék 2020-ban kutatást végzett, hogy képet kapjon a főiskolások és egyetemisták pénzügyi műveltségéről, értékelje, hogy a hallgatók tudása és viselkedése miként változott a hét évvel ezelőtti helyzethez képest.

Megvizsgálták a diákok hitelezési, megtakarítási és befektetési kompetenciáit, a pénzügyi szolgáltatásokkal és termékhasználattal összefüggő szokásait. Kiderült, hogy rövid, közép és hosszú távú célokkal is rendelkeznek, jövedelmi forrásuk pedig a munkabér, a zsebpénz, valamint az ösztöndíj.

A 2013-as és a friss kutatás összevetéséből kiderült, nőtt azok aránya, akik rendszeresen tudnak megtakarítani, és a megspórolt pénz átlagos összege is emelkedett. Ugyanakkor a pénzügyi tájékozottság szintje nem változott a 2013-as, illetve a tavaly elvégzett felmérés között. Mindkét kutatás azt állapította meg, hogy a fiatal férfiak, a felsőoktatásban gazdasági ismereteket tanulók és azok, akik huzamosabb ideig külföldön éltek, tájékozottabbak a pénzügyekben.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a hallgatók valós és vélt tudása között lényeges különbséget tapasztaltak: a több mint 2,5 ezer válaszadó fele ítélte meg reálisan a saját pénzügyi tudásszintjét, 39 százalékuk túl-, egytizedük alábecsülte azt. A tavalyi felmérésben a hallgatók nagyobb mértékben értékelték túl gazdasági ismereteiket, mint 2013-ban – a magabiztosság tehát nőtt.

A kutatásból az is kiderült, hogy a diákok kockázatkerülők, mintegy 80 százalékuk nem vállal fel olyat, amely meghaladná az ítélőképességüket. A számvevőszék úgy véli, az indokolatlan kockázatkerülés negatív is lehet. Visszatarthatja a fiatalokat attól, hogy vállalkozóvá váljanak vagy olyan pénzügyi tranzakciókat indítsanak, amely a jólétükhöz járulna hozzá.

Ahhoz, hogy a hallgatók tudása, kockázatkezelő képessége erősödjön, az oktatásban nagyobb figyelmet kell fordítani a pénzügyek gyakorlati alkalmazására, a befektetési és vállalkozási ismeretek oktatására.