2019.09.16. 14:35
Több nyúlhúst ehetnénk
Nem szeretjük eléggé a nyúlhúst, a hazai fogyasztás csak lassan nő, így a németek, az olaszok és a spanyolok eszik meg a magyar vágóállatot. Egy szatymazi tanyán Timár Zoltán kisüzemi körülmények között neveli az állományt, az egyetlen őshonos hazai fajtát, a magyar óriásnyulat.
A kisüzemi tartás nem a profitról szól, mondja Timár Zoltán nyúltenyésztő. Fotó: Török János
Fotó: Torok Janos
Idén immár harmadik éve indult útjára a nyúlhús fogyasztását ösztönző kampány, a cél, hogy növekedjen a jelenleg mindössze 1-2 százalékos belföldi hasznosítás, és az egészséges húsféle része legyen a mindennapi étkezésnek. Az akció másik célja, hogy elősegítse a háztáji nyúltartást, ezzel ugyanis a hátrányos helyzetű régiókban élők is értékes fehérjeforráshoz juthatnak. A szaktárca azt szeretné, hogy visszakerüljenek a porták végébe a szegénységet csökkentő, az önellátást növelő nyúlketrecek.
A magyar óriásnyulat, az egyetlen őshonos hazai fajtát tartja szatymazi tanyáján Timár Zoltán. Az állattenyésztő mérnöktől, szaporodásbiológustól megtudtuk, egy alomból jellemzően 5-6 nyuszi születik, de nála nem ritka a 8 sem. Most tíz anyája és három bakja van, a szaporulattal együtt ez körülbelül 80 állat. A kicsik gyorsan, 2,5-3 hónap alatt elérik a 2,7 kilogrammos vágósúlyt.
– Tenyészalapanyagot is értékesítek, ez elég rapszodikus, az elmúlt két évben nagyobb volt az érdeklődés, mostanára kicsit megcsappant. A nyúlhúst viszont egyre jobban viszik, ez az üzenet átjött. A családi, baráti és azok ismerősei által alkotott kör egyre bővül, szájhagyomány útján terjed, sokan csak mostanában kezdték enni a nyúlhúst – értékelte a helyzetet Timár Zoltán.
A szakember is hangsúlyozta, az ő nyulai kisüzemiek – az országban 70 százalékos a nagyüzemi arány –, és szinte mindent megesznek, ami gazdaságos. A lucernaszéna mellett lerágják a fűzfa ágát, szeretik az akciósan vett almát és sárgarépát. Ez utóbbi mostanában futott fel igazán, azután, hogy jó kapcsolatot épített ki a környékbeli termelőkkel, a nyúl nem olyan finnyás, mint a multi átvevője.
Ahhoz szigorúak az állategészségügyi feltételek, hogy ezek a nyulak bekerüljenek az éttermekbe. – Sok milliós beruházásra lenne szükség, ezt a kisüzemi tartás nem képes kitermelni, így viszont nem tudok hatósági állatorvosi igazolást adni a nyúllal. Olyan vágópont kellene, ahol a kis tételt, a 10-12 állatot is levágnák. A vendéglátósok azt mondják, igazából nem is merik étlapra tenni, ritkán keresik a betérők – beszélt egy újabb lehetséges értékesítési irányról Timár Zoltán.
Mára az áruházláncokban ott a nyúlhús, egyre népszerűbb, de nem eléggé. Másutt jobban szeretik, így exportnagyhatalom vagyunk, a hazai nyúlhús 90 százaléka Németország, Svájc, Olaszország, Spanyolország, Románia, Hollandia hűtőpultjaiba és éttermeibe kerül. 2018-ban hazánkban két üzemben, 10 ezer tonna élősúlyban 3,8 millió darab vágónyulat dolgoztak fel, ez 9 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Tavaly a kereslet növekedésével a felvásárlási árak élő kilogrammonként 40-60 forinttal, 510-540-re nőttek.
2022-es cél a 7 millió
– Sikerült megállítani az anyaállomány csökkenését és kis mértékben növelni a vágónyúl mennyiségét – mondta nemrégiben Juráskó Róbert, a Nyúl Terméktanács elnöke. Cél, hogy az ágazat 2022-re 7 millió vágóállatot produkáljon, és a belföldi fogyasztás 5-10 százalékra emelkedjen.