Nyitrai: 40 százalékra emelkedett a dolgozó megváltozott munkaképességűek aránya

  Nyitrai Zsolt elmondta, 2011-ben ez az arány még 18 százalék volt. Akkor mintegy 15 ezer, tavaly már több mint 80 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozott. Magyarországon több mint 600 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal - mondta Nyitra Zsolt.

Kiemelve: a kormány stratégiai fontosságúnak tartja a fogyatékossággal élők társadalmi csoportját. A fogyatékos emberek a társadalom egyenrangú, egyenértékű tagjai - szögezte le a miniszterelnöki megbízott. Hozzátette: azért kell segíteni őket a mindennapokban, hogy a lehető legnagyobb önállóságban élhessék életüket. Hangsúlyozta, hogy mindennek az alapja a párbeszéd. Nyitrai Zsolt példaként említette, hogy a legutóbbi nemzeti konzultációt a vakok és gyengénlátók szövetségének kezdeményezésére pontírásos formában is ki lehetett tölteni. Azt is elmondta, 2010-hez képest 2019-re megduplázódott az országos fogyatékosügyi szervezetek költségvetési támogatása.

Nyitrai Zsolt fontosnak nevezte az otthonápolás ügyét, amellyel kapcsolatban szintén széles körű szakmai egyeztetést folytattak le. A parlament által elfogadott javaslat nyomán január elsejével emelkedett az ápolási díj, s bevezették a gyermekek otthonápolási díját is. A miniszterelnöki megbízott felháborítónak és elfogadhatatlannak ítélte, hogy egyetlen ellenzéki képviselő sem támogatta az erről szóló javaslatot. Nyitrai Zsolt szerint ezzel az ellenzék bebizonyította, hogy nagy kérdésekben a magyarok nem számíthatnak rájuk. A kormány folyamatosan konzultál a 13 nagy fogyatékosügyi szervezettel. A politikus azt mondta, hogy egyedül a Fidesz-KDNP az, amely 2010 óta behívja soraiba a fogyatékossággal élőket. Tapolczai Gergely a magyar Országgyűlésben, Kósa Ádám az Európai Parlamentben áll ki a fogyatékossággal élők ügyeiért is - tette hozzá. Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) elnöke is hangsúlyozta, a magyar kormány a tervezéstől kezdve bevonja a fogyatékosügyi szervezeteket az őket érintő kérdésekbe. Reményét fejezte ki, hogy tavaly decemberben először és utoljára hagyta cserben az ellenzék a fogyatékossággal élőket. Mint kiemelte: a fogyatékügy nem jobb- vagy baloldali kérdés. Megjegyezte: a szocialista kormányok idején, elnökként azért kellett harcolnia, hogy ne feleződjön meg költségvetési támogatásuk.

Míg most 2010-hez képest megduplázódott a fogyatékosügyi szervezetek költségvetési támogatása. Kósa Ádám azt mondta, a mostani kormány folyamatosan egyeztet az érdekvédelmi szervezetek képviselőivel, a párbeszéd jó irányba halad. Ennek nyomán például november 9-én évről-évre megtartják a jelnyelv napját, s számos más a fogyatékossággal élőket érintő fejlesztés indult. Példaként említette a weboldalak akadálymentesítését, továbbá azt a telefonos alkalmazást, amely a látássérülteket segíti a közlekedésében és a vásárlásban. Azt is elmondta, hogy egy európai uniós fejlesztés keretében a magyar kormány az érdekképviseletek kezébe adta az infokommunikációs projektek kezelését.