Többen dolgoznak a betegek közül

Évente mintegy 15 ezer fő kerül ki a rehabilitációs ellátásból a munkaerőpiacra. A 2000-es évek elején a megváltozott munkaképességűek 12 százaléka dolgozott, ma mintegy 18 százaléka tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Ez az arány még mindig jóval elmarad az EU 40–50 százalék közötti átlagtól. A Trenkwalder munkaerő-közvetítő és -kölcsönző összegezte az eredményeket.

Magyarországon mintegy 750 ezer megváltozott munkaképességű személyt tartanak nyilván, közülük 185 ezer a gazdaságilag aktív, de csak mintegy 140 ezret foglalkoztatnak, az összes rokkant 18,6 százalékát. A megváltozott munkaképességűek közül a legnagyobb arányban a nyugat-dunántúli megyékben, Budapesten és a Dél-Alföldön tudnak elhelyezni (20–22 százalék), míg Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon az érték mindössze 13–15 százalék között mozog.

– Az elmúlt 3 évben éves átlagban 14–16 ezer fő került ki az egészségkárosodáson alapuló ellátások valamelyikéből, döntően a munkaerőpiacra – magyarázta Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. – Ebben nagy szerepe van annak, hogy az elmúlt években a különféle járulékkedvezmények, foglalkoztatást segítő támogatások és a cégek számára megspórolható, 2010 óta drasztikusan megemelt rehabilitációs hozzájárulás miatt megnőtt a kereslet a megváltozott munkaképességű munkavállalók iránt.

Amennyiben egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát megváltozott munkaképességű munkatársakkal tölti fel, nem kell befizetnie a hiányzó létszám után munkavállalónként fizetendő csaknem egymillió forintos éves rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs kártyával foglalkoztatott dolgozók munkabérei után pedig nem kell szociális hozzájárulást fizetni. 2014-ben 7 milliárd forint befizetését spórolták meg így a cégek 28 ezer 800 munkavállaló után, de 2015 februárjában már 30 ezer 191 fő után vett igénybe 589 millió forint kedvezményt a 8517 érintett munkaadó.

Szigorodó bizottságok – megcsappant az új rokkantak száma

jelentősen visszaesett a 10 ezer aktív korúra jutó új rokkantak száma. Míg 2005-ben ez a szám országos szinten 56 volt, 2013-ban mindössze 25. Bár ebben az időszakban 4,2-ről 4,3 millióra nőtt a hazai népesség gazdaságilag aktív csoportjának létszáma, a változás oka a több lépcsőben bevezetett rehabilitációs reform. A bizottságok a korábbinál szigorúbban járnak el és az ellátások megállapításánál is keményebb feltételeknek kell megfelelni, ami eleve sokakat eltántorít a vizsgálatra jelentkezéstől is.

8 év alatt a rokkantosítás területi jellemzői is alapvetően átrendeződtek. Míg 2005-ben arányaiban a legtöbb rokkant Tolna, Csongrád, Békés és Baranya megyékben volt (77–90 fő/10 ezer aktív korú), addig 2013-ban már Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Somogy és Komárom-Esztergom (34-40 fő jutott 10 ezer aktív korúra) megyék kerültek a lista elejére. Az új rokkantak aránya mindkét időszakban Hajdú-Bihar megyében és Budapesten volt a legalacsonyabb. A legnagyobb csökkenés Tolna megyében (90-ről 27-re), illetve Bács-Kiskun megyében (70-ről 19-re) következett be.

A leszázalékolás vezető betegségcsoportjai a keringési rendszer betegségei, a daganatos, a pszichiátriai jellegű, illetve a mozgásszervi megbetegedések.

Megváltozott munkaképességűek lettek

Míg korábban a rokkanttá nyilvánítást elsősorban a munkahellyel nem rendelkezők kezdeményezték, ma már évente több ezer aktív munkavállaló vesz részt a munkáltatók által finanszírozott rehabilitációs auditokon annak érdekében, hogy az így feltárt betegség nyomán hozzájuthassanak a jogosan járó kedvezményekhez.

– Tapasztalataink szerint egy ilyen audit során a munkatársak akár több mint 5 százalékáról is kiderülhet olyan tartós egészségügyi probléma, amely őt és cégét is kedvezményekre jogosíthatja – tájékoztatott a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. – Ez a mérték már a befizetett teljes rehabilitációs hozzájárulás teljes összegének megtakarítására elegendő. Előfordulhat, hogy bár a munkavállaló és a munkáltató is ismerik a problémát, de azért nem élnek a jogszabály által biztosított lehetőségekkel, mert nem tudják, milyen jelentős kedvezményeket kaphatnak.

5 százalék kedvezmény

További pozitívum, hogy a munkavállaló az érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeget vonhat le az összevont szja-adóalap adójából. A kedvezmény visszamenőlegesen is jár a fogyatékosság vagy a betegség diagnosztizálásának napjától kezdve, 5 évre visszamenőleg.