Nyolcvan éve halt meg Radnóti Miklós

– Nyolcvan éve, 1944. november 9-én lőtték agyon a Győr-Moson-Sopron vármegyei Abdán Radnóti Miklóst, aki akkor már kritikus fizikai és mentális állapotban volt, a rossz táplálkozás miatt is több betegségtől szenvedett, a bori táborban például erős fogfájás kínozta. A keretlegények úgy gondolták, hogy már nem tudják dolgoztatni, használni... – kezdte beszélgetésünket a tragikus sorsú költőről Miklós Péter eszmetörténész. 2011-ben jelent meg róla könyve A szegedi bölcsészkar Radnóti Miklós diákéveiben címmel, amelyet eljuttatott feleségének, Gyarmati Fanninak is. 

Nyolcvan éve: az alkotás vágya

– Halálának körülményei tulajdonképpen a mai napig tisztázatlanok, erre nem is akarok kitérni. Inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy ebben a szörnyű helyzetben, szenvedve, kínlódva, a halál kapujában is működött benne az alkotás iránti vágy. Élete utolsó szakaszában tíz költeményt írt, amelyeket a bori noteszben jegyzett le, az utolsó razglednicát, vagyis „képeslapot” 1944. október 31-én Szentkirályszabadján – mondta az eszmetörténész. Megemlítette: az utolsó vers keletkezési helyén, Szentkirályszabadján az a legenda, hogy ott négyelték fel Koppány holttestét.

Az említett kétségbeejtő helyzetben is gondolt a jövőre: gyöngybetűkkel rótta verseit és gondolatait, és a kabátja zsebébe rejtett bori noteszbe írta, hogy aki megtalálja, juttassa el Ortutay Gyulának. Ez meg is történt, amikor 1946 nyarán Ortutay és Gyarmati Fanni azonosították Radnóti Miklós holttestét. 

Szegedi diákévek

– Ortutay Gyulával szegedi diákévei alatt ismerkedett meg és kötött barátságot. 1930 szeptemberében, az egyetemi beiratkozásnál együtt álltak sorba, ott és akkor mutatkoztak be egymásnak. A másik nagyon fontos szegedi kapcsolata, amely költészetére is jelentősen hatott, a szintén zsidó származású Sík Sándor, a Magyar Irodalomtörténeti Intézet professzora volt, aki katolikus papként is szolgált. Már 1930-as találkozásuk előtt is ismerte Radnóti költészetét az egy évvel korábban megjelent Jóság című antológiából. A legenda szerint megkérdezte tőle: – Miért nem a fővárosban tanul? – Tudja, tisztelendő úr, van egy kis hibám… – válaszolta, mire Sík Sándor a vállára téve a kezét így felelt: – Tudom, fiam – mesélte Miklós Péter.

Radnóti Miklós 1930-tól 1934-ig élt Szegeden – számos albérletben, amelyek között volt ablaktalan szoba is. Az egyetemen magyar-francia szakos tanárként szerzett diplomát, és irodalomtörténetből, pontosabban Kaffka Margit művészi fejlődéséből doktorált. Disszertációjának két kiadása, valamint két verseskötete jelent meg a Tisza-parti városban.

Névvariációk

Ezen a ponton érdemes megemlíteni a nevével kapcsolatos érdekességeket. Glatter Miklósként született Budapesten, a szegedi egyetemre is ezen a néven iratkozott be, verseit pedig Radnóti Glatter Miklós néven publikálta, például a már említett Jóság című antológiában is így szerepelt. Szerette volna Radnótira – az erdélyi Radnót falut választva „keresztapának” – változtatni a nevét, de ezt nem engedélyezték, csak a Radnóczit. A már említett doktori értekezést Radnóczi Miklósként jegyezte, a Radnóti nevet hivatalosan nem használhatta, mégis ezen a néven vált híres költővé.

– Fifi néni, vagyis a felesége, a 102 éves korában elhunyt Gyarmati Fanni, még nem tudva, hogy meghalt, 1945-ben elintézte a névváltoztatást, és olyan hivatalos okmányokkal várta haza szeretett férjét, amelyekben az állt: dr. Radnóti Miklós – árulta el Miklós Péter. Akkor a makói származású Erdei Ferenc volt a belügyminiszter, Radnóti egykori szegedi egyetemi társa, ő segített ebben.

Művészeti kollégium

Radnóti tagja volt a tizenöt főt tömörítő, falukutatással és esztétikával is foglalkozó Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának, amely nyitott, baloldali közösségnek számított. Heterogén volt, minden társadalmi réteg és vallási felekezet képviseltette magát. Radnóti Miklós például katolikusnak vallotta magát, zsidó származású, baloldali értelmiségi volt. Pomogáts Béla úgy jellemezte: „katolikus költő a baloldalon.” Egyébként 1943 májusában a költő és Gyarmati Fanni (édesapja Guttmann Dávid Dezső volt) is megkeresztelkedett – éppen Sík Sándor keresztelte meg őket –, de az akkori kurzus ezt már nem fogadta el.

Radnóti életét végigkísérték a tragédiák: születésekor meghalt édesanyja és ikertestvére (erről szól az Ikrek hava), és édesapját, Glatter Jakabot is korán, tizenkét éves korában veszítette el. Nagybátyja, Grósz Dezső nevelte fel, támogatta és egyengette az útját.

Sík Sándor hatása

Sokat sétált Sík Sándorral, és többször előfordult, hogy a városközpontból a Felső Tisza-parton Tápéig gyalogoltak. Tápé bekerült a költő szövegeibe is. Sík klasszikus műveltsége jelentős hatást gyakorolt rá, hiszen általa ismerte meg a latin himnuszokat is, amelyek révén sajátította el az időmértékes verselést.

– Költészetének két kiemelkedő pontja van. Eclogáiban jelenik meg a klasszikus stílus és forma, részben Sík Sándor hatására, míg a bori notesz versei eszköztelenek, letisztultak, modernek. Az ókori hagyomány és az egyéni, szubjektív reagálás magas szinten jelenik meg nála. Az irodalmi kánonban így tartják számon. Némi öngúnnyal „életproblémának” nevezte zsidóságát, és ebben, ismerve sorsát, halálát, sajnos igaza volt – zárta mondandóját Miklós Péter.