2024.02.18. 17:30
Szacsi festői szépségű birodalma
A helyi születésű Szabó Sándort, vagy ahogy hívják, Szacsit mindenki ismeri Pusztaszeren: mezőőr és a Hétvezér Vadásztársaság elnöke. Járja a határt, mindenre figyel, a tanyákon élőkkel jó kapcsolatot ápol, mindig és mindenről értesül, tud és megold, családja is tanyasi gazdaságot visz. Megjegyezte, szerencsére a település és környéke csendes, az eltelt évtizedek alatt egy olyan eset sem történt, amelynek feljelentés és nyomozás lett volna a vége. Vele tettünk egy kis kört a falu külterületén.
A mezőőr, Szabó „Szacsi” Sándor a természet szerelmese. Fotók: Imre Péter
Harminckét éve, 1992 júniusától vagyok önkormányzati alkalmazott, közterület-felügyelőként kezdtem, majd az 1990-es évek végétől „alakultam át” mezőőrré
– kezdte beszélgetésünket már az autóban a 62 éves Szabó Szacsi Sándor, Pusztaszer mezőőre és a helyi Hétvezér Vadásztársaság elnöke, előbbiben 4200 hektár tartozik hozzá.
Egyetlen nap képtelenség bejárni, kettő-három is kell hozzá
– jegyezte meg. Ráadásul a közmunkásokat és a nyári munkára jelentkező diákokat is ő felügyeli.
Csendes környék
Lassan, lépésben haladtunk, hogy legyen idő nézelődni, gyönyörködni a fantasztikus tájban – a birodalmában. És amíg aszfaltos úton közlekedtünk, a jegyzetelés sem okozott gondot, utána azonban úgy ugrált a toll a papíron, hogy a végeredményt nehezen lehetett az ismert ábécé valamelyik betűjével azonosítani. De végül sikerült...
Pusztaszer nyugodt környék. Mióta mezőőr vagyok, vagyis az eltelt 25 év alatt, egyszer sem kellett feljelentést tenni, az intézkedésekkor elég volt a jó szó, a meggyőzés, a józan paraszti ész. Körutam során mindig megállok beszélgetni az itteni tanyákon élőkkel – közölte. Majd azt is megemlítette, hogy az ásotthalmi Bedőben szerzett erdészeti szakmunkás képesítést
– a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Technikumba kétszer jelentkezett, a Bedő előtt és után is, de nem vették fel –, és a pusztaszeri Hétvezér TSZ-nél helyezkedett el. Az erdészeti brigádnál volt fűrészes, majd 1992-től, mint már citáltuk, került az önkormányzathoz. Sportos múltja is van: 33 éves koráig rúgta a bőrt a Pusztaszeri SE-ben.
A foci megette a lábam, erről a sportágról végül a vadászat szakított le
– fogalmazott Szabó Sándor.
A szabad élet, a csend a mindenem. A város nem nekem való, inkább remete lennék, mint panellakó. Amikor feszült és ideges voltam, az autózás a természetben, egyáltalán maga a természet, mindig megnyugtatott és kikapcsolt
– jelentette ki Szabó Sándor.
Itt a bíbic, itt a tavasz!
Utunkat a fokozottan védett, festői táj határán, a területen csillagokként szétszórt épületek, tanyák kísérték és tették változatossá, időnként omladozó falakkal, a földutat egyengető gépekkel és kezelőikkel találkoztunk. Félreálltak, elengedtek. Ismert részre, egykori téesz-területre, a tájvédelmi körzethez tartozó Büdös-szék közelébe értünk. Mellettünk kanyargott a Dong-éri főcsatorna, feltűnt a költeni készülő hattyúkkal a Büdös-széki-csatorna, távolabb juhhodály körvonalai bontakoztak ki. Később pár méterre haladtunk el a világhírű természetfotós, Máté Bence egyik lesétől, majd természetbe illeszkedő rezidenciájától. Kiszálltunk az autóból.
Ha arra nézel, kacsákat látsz, nem messze tőlük nyári ludak, fácánok és lilikek, ott szállnak a halászmadár kormoránok és a természetvédelem jelképei, úgy is fogalmazhatunk logói, a nagy kócsagok. Fantasztikus itt az élővilág, és főleg madárfajokban nagyon gazdag és változatos, nem véletlenül választotta ezt a helyet fotózásai főhadiszállásának Bence. Viszont a vadlibák képesek feketére „legelni” a megművelt földeket, ezért február 29-ig lőhetők
– bújt ki a vadász Szacsiból, hozzátéve: sok mindenben együttműködnek Pataki Zsolt tájegységi őrrel.
Nézd! Megérkeztek a bíbicek, a tavasz első jelei, hírnökei. Most már biztosan itt az évszakváltás, jön a tavasz!
– kiáltott fel. Nagyon közelről, alig pár centiről hápogás hallatszott – a telefonja csörgött.
Illegális szemétlerakás
Mostanában legnagyobb vétségként az illegális szemétlerakás fordul elő – a felelőst, a tulajdonost eddig mindig megtaláltuk Máté Gábor polgármesterrel –, tavaly is akadt egy ilyen esetünk, gyapjút dobtak ki. Ez komoly országos problémává válhat, mert a lenyírt gyapjút nem veszik meg a gazdáktól, egy ideig tárolják, de amikor elkezd büdösödni, rohadni, kiteszik az út mellé, és ez az anyag évekig nem bomlik le
– fejtegette Szabó Sándor.
Korábban, még a téesz-időkben a fűszerpaprika és a hagyma őrzése volt az ősz kiemelkedő feladata. Előbbiből például több ezer mázsa sorakozott gúlákban a kevésbé forgalmas utak mentén. Egy hold fűszerpaprikából az 1980-as években házat lehetett építeni – jegyezte meg. Akkoriban az esetleges lopások tettenérésekor elég volt a meggyőzés, „nem a tiétek, tegyétek le”. A rendőrséggel közös éjszakai megfigyeléseket, őrjáratokat is tartottak, mert olykor egy-egy biciklit, szivattyút, kisgépet azért meglovasítottak a tanyavilágban.
Család és vállalkozás
Szabó Sándor édesanyja, Körmendi Franciska és famíliája Kecskemét környékéről került Pusztaszerre – akkor az a terület oda tartozott –, később ők megvették azt a tanyahelyet, ahol az ősök éltek, és ott vadetetőt alakítottak ki. Attól nem messze fekszik az a tanya, amelyen gazdálkodnak, a palettán főleg állattartás szerepel, azon belül is a szarvasmarha 150-160 darabos állománnyal. De ott vannak vadászkutyái, és ott élnek, dolgoznak gyerekei, Sándor és Tamás, valamint az ifjabb Sándor fia, Kornél.
Ebbe a tanyába 1983-ban költöztünk, szolgálati lakásként kaptam, később megvettük. Most a faluban élek a párommal
– mondta Szabó Sándor, akinek a mindenütt megtalálható és látható trófeákkal bizonyított vadászat mellett a motorozás a hobbija, közös túrákon vett részt Grósz Sándorral és Máté Gábor polgármesterrel. Míg mesélte, megérkeztünk a pusztaszeri otthonhoz.
Döndi és Bogyó
Itt él velünk két őz, Döndi és Bogyó, a kaszáláskor mentettük meg őket, nem mentek el a gép elől. Pár hónaposak, a párom eteti őket, még isszák a tejet. Nagyon aranyosak, szeretjük őket. Döndi! Gyere ide, Döndi! Meglátod, idejön, megszagolja a kezem, és uzsgyi, elfut
– jósolta Szacsi. Pontosan így történt, míg Bogyó az udvar legtávolabbi sarkában békésen legelészve figyelte az eseményeket.
Feladataik A mezőőrök feladata a külterületi termőföldek őrzése, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények, haszonállatok és az ott található különböző vagyontárgyak védelme. Ezzel a települési közrend és közbiztonság védelméhez kapcsolódnak, az utóbbi évektől szorosan együttműködve a rendőrséggel, és ami nagyon fontos, mindenkinek tudni kell, ők is hivatalos személynek számítanak. |
