2023.12.10. 20:00
Helembai Kornélia: az ápoló az, aki kivezeti a beteget az alagútból
Az ápolói munka nem delegálható, hiszen csak az ápoló képes arra, hogy felkészítse a beteget az ágynyugalomra, a beavatkozásra, az előtte és utána zajló folyamatokra – vallja ezt Helembai Kornélia, aki 22 éven éven át vezette a hazánkban elsőként megalapított szegedi ápolási tanszéket. Aranyembörnek választottuk a professor emeritát, aki nemrégiben kapott Ápolás Hivatásért Díjat.
Helembai Kornélia szerint egyébként nagy szükség lenne arra, hogy az ápolás és az orvoslás kapcsolata magasabb szintre lépjen.
Fotó: Török János
Soha nem lesz tanár, soha nem költözik a Dél-Alföldre, soha nem lesz vezető – a középiskola után ezeket szögezte le magában az Iregszemcséről származó Helembai Kornélia. Jelenleg azonban Zákányszéken él a férjével, ma is oktat a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Karán és 22 éven át vezette a hazánkban elsőként megalapított szegedi ápolási tanszéket. Tehát a kitűzött céljai közül egyiket sem tartotta be, de egyáltalán nem bánta meg, hogy így hozta a sors.
Aranyembörnek választottuk a szegedi egyetem professzor emeritáját, aki elmondta, sorsszerűség volt az is, hogy az egészségügyi területet, az ápolást választotta, hiszen neki nem voltak klasszikus gyermekkori elképzelései arról, hogy felnőttként mit szeretne csinálni, csupán annyit tudott, hogy a jog és az egészségügy az, ami felkelti az érdeklődését.
Kecskeméten kezdtem dolgozni területi védőnőként, de szerettem volna továbbtanulni. A pedagógiát és a pszichológiát választottam, mert a védőnői területen nem volt hova tovább, az volt a csúcs. Utána a kecskeméti egészségügyi szakiskolában ápolástant kezdtem oktatni, valamint pszichológiát is oktattam, később pedig érkezett egy ajánlat a szegedi tanárképző pszichológia tanszékére
– avatott be a kezdetekbe és abba, hogyan került vissza Szegedre.
Hatalmas változás 30 éve
Időközben fontos változás történt az egészségügy területén. Sövényi Ferencné országos főnővér elkötelezett támogatásával az egykori Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Fráter Lóránd rektor által vezetett tanácsa jóváhagyta Csanádi Lajosné egyetemi főnővér és Bársony Jenőné intézetvezető főnővér kezdeményezését, vagyis az ápolás oktatását, tudományterületének művelését tanszéki rangra emelte.
Fotó: Török János
Az 1993. július 1-jén hazánkban elsőként megalapított ápolási tanszéket Szél Éva főigazgató javaslatára az egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara fogadta be. Az esemény ma már képzéstörténeti jelentőségű.
A tanszék vezetője Helembai Kornélia lett, akit a főigazgató kért fel erre a feladatra, egykor tőle vette át védőnői diplomáját Kornélia. Egészen 2015-ig volt vezető.
A beteggel közösen végzett munka
Az ápolási tanszék nevéhez számos hazai, európai és kontinenseken is átívelő pályázati munka kötődik, benne például a hazai otthonápolási szolgálatok ma is működő modelljének kidolgozása. A képzési kínálat bővült a mesterképzés indításával, a képzési tartalom a betegvezetés kidolgozásával, valamint annak a képzési követelményekbe való integrálásával gazdagodott.
A betegvezetés lényege a közösen végzett munka, hiszen a beteg helyett egyetlen szakember sem képes meggyógyulni. Az orvoslás elsősorban a betegség lefolyására koncentrál, miközben az ápolás a betegben zajló folyamatokra adott egyéni szomatikus és szubjektív válaszokkal foglalkozik. Az emberi viselkedést nem küldhetjük el a laborba, ezért fontos, hogy a betegek igen gyakran elkeseredett, esetleg felelőtlennek tűnő közléseit – őt nem érdekli a helyzete, hagyják őt békén – viselkedését pontosan megértsük. Egy évekkel korábbi felmérés szerint a nap 24 órájából az orvosok csupán 30 percet tölthetnek a beteggel, és vélhetően ez az arány ma sem kedvezőbb. Az ápoló lehetősége és feladata is egyben kivezetni a beteget az alagútból, támogatni, hogy elindulhasson a változás, a gyógyulás útján
– mutatott rá.
Helembai Kornélia kiemelte, a betegágy melletti beteg/kliensvezetés csak ápolói képesítéssel végezhető és nem delegálható feladat, hiszen csak az ápoló – ápolásszakmai-tanácsadói képesítésével – képes arra, hogy felkészítse a beteget az ágynyugalomra, a beavatkozásra, az előtte és utána zajló folyamatokra, valamint elmondja a betegnek, hogy mi és miként történik. Tehát úgy véli, az ápolók azok, akik a legmegfelelőbb „moderátorai” az orvos-beteg/hozzátartozó kapcsolatnak, és ők azok is, akik felkészültségükkel támogatni tudják a beteg aktív részvételét az autonómiájuk mielőbbi visszaszerzésében, valamint a nem kívánatos szövődmények megelőzésében az ehhez szükséges ismeretek feldolgozásával.
Ezzel a szemeszterrel vége
Helembai Kornélia szerint egyébként nagy szükség lenne arra, hogy az ápolás és az orvoslás kapcsolata magasabb szintre lépjen, amint azt az Ápolók Nemzetközi Tanácsa hangsúlyozza. Megjegyezte, hosszú idő lesz, amíg szemléletileg minden a helyére kerül.
Fel kell ismerni azt, hogy az ápolás presztízsének felemelkedéséhez az orvoslás szemében is az út a betegek elégedettségén keresztül vezet, amely az ápolás-orvoslás közös érdeke és felelőssége is egyben
– szögezte le.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara által Ápolás Hivatásért Díjjal kitüntetett professzor emerita szerint azért éri meg az ápolói hivatást választani, mert gyönyörű, főként akkor, ha megfelelő módon művelik. Helembai Kornélia a jelenlegi szemesztert és annak lezárását az egyetemen eltöltött időszak lezárásaként is tekinti. Feladata bőven lesz azonban a továbbiakban is az egészségügy területén, de otthon is, hiszen két gyermekük és hat unokájuk van, akiknek a sikerei boldogsággal töltik el a professzort és férjét, Zakar Andrást.
