2023.09.29. 21:30
A Maros zátonyait ellepik a madarak
A sztyeppi sirályok is szívesen időznek a Maros homokzátonyain. Fotó: Balla Tihamér
A Körös-Maros Nemzeti Park egyik névadó folyója a Maros, amelynek vízállása nyár végére rendszerint lecsökken és megjelennek rajta a homokzátonyok. Az így kialakult kis szigetek több madárfajnak is pihenő-, ivó- és táplálkozóhelyet biztosítanak
– hívja fel a figyelmet honlapján a nemzeti park.
A folyószabályozások idején a Marost is megzabolázták. A hajdanán nagy területeket elöntő folyó ma már csak az árvízvédelmi töltések között tudja folytatni útját. Mindössze 50 kilométert tesz meg hazánk területén, azonban még így is sokszor kiszámíthatatlan, vad arcát mutatja. A zátonyokat, szigeteket hegyi kövek aprózódásából származó durva homokból építi, melyek a folyómedret tagolják, az áramlási viszonyokat módosítják, változatossá teszik a tájat.
A bíbicek, sztyeppi sirályok, fehér gólyák a környék szántóin, gyepjein keresik táplálékukat, de a nap folyamán többször is meglátogatnak egy-egy marosi homokpadot, ahol kényelmesen tudnak inni, és a ragadozóktól védett, vízzel körülvett területen pihenhetnek. Ezek biztonságos éjszakázó helyül is szolgálnak a madaraknak. A szürke gémek sokszor zátonyról-zátonyra járnak, és a sekély vízzel borított szegélyekben vadásznak apró halakra, ahogy a kis és nagy kócsagok is teszik. A tőkés récéknek akár több százas csapatai is összeverődnek egy nagyobb homokpadon, és itt tölti az éjszakát a lármás társaság.
Idén augusztus végén a Maros felső szakaszán példány fekete gólyát is megfigyeltek a nemzeti park szakemberei, melyek vonulásuk során állomásoztak egy szárazra került, folyó közepi zátonyon.
