2023.06.26. 08:40
Ösztönös szeretet vezérli a munkájában
Radvánszki Márta életcéljának tekinti, hogy átadja a gyerekeknek az úszás és a mozgás örömét. Játékos módszereire vevők a kicsik is, azokban is fel tudja oldani a gátlásokat, akik eleinte tartanak a víztől. 40 évet dolgozott óvónőként, már a legkisebbeket is vitte az uszodába, így túlzás nélkül mondható, hogy a fél város nála kezdett el úszni.
Életcélja, hogy megszerettesse a gyerekekkel a sportot. Fotó: Majzik Attila
Néha előfordul, hogy rosszul választok meg egy interjúhelyszínt: a túl hangos zenétől alig értem, mint mond a másik, vagy épp a legfontosabb mondat közben indul be a kávégép. Ugyan a Csongrádi Gyógyfürdő és Uszoda előtere első pillantásra jó helynek tűnt, mégis alig tudtunk néhány szót váltani nyugalomban Radvánszki Mártával. Ennek az oka azonban nem a zaj volt, hanem hogy nem volt olyan arra járó gyerek vagy szülő, aki ne köszönt volna oda neki egy széles mosoly kíséretében, hogy „Szia, Márti néni!”
A második otthon
Ahogy megnyitott az uszoda, mi gyakorlatilag itt „laktunk” a bátyámmal. Csongrádi Józsi bácsinál tanultunk meg úszni, aki pedig nála ideszokott, az innen el nem ment. Nagy sportélet alakult ki, akkoriban egy nagy család volt az úszóközösség. Nekünk is ez volt a második otthonunk, sírva fakadtunk, ha nem jöhettünk edzésre
– emlékezett vissza Radvánszki Márta.
A víz szeretete aztán végigkísérte az életét, a gyerekei is a csongrádi „usziban” nőttek fel: télen-nyáron ez volt a program, úsztak, vízilabdáztak.
Legalább nem kell aludniAz, hogy hivatásként az óvónőséget választja, nem volt kérdés Márti néni életében.
Én már kétévesen tudtam, hogy óvó néni leszek. Kicsiként is nagyon szerettem a gyerekeket, imádtam babázni, gondozni őket. Aztán végül negyven évet dolgoztam óvónőként. Az pedig, hogy a gyerekkel is megszerettessem az úszást, az életem célja
– mesélte Márti néni.
A kicsik is örültek, hogy nem kell aludni ebéd után, hanem mentünk az usziba. A Templom utcai oviban, ahol dolgoztam, mire nagycsoportosok lettek a gyerekek, már a fél óvoda megtanult úszni
– tette hozzá.
Játékkal oldani a gátlást
Az úszás és a sport szeretetének továbbadásával nyugdíjasként sem hagyott fel, folyamatosan gyerekekkel foglalkozik.
Nekem erről szól az életem. Attól vagyok boldog, ha a gyerek mosolyogva jön le a medence lépcsőjén. Én valahogy ösztönös szeretetből csinálok mindent, belülről jön ez a játékosság. Óvónőként is sokat nevettünk a gyerekekkel. Én minden ovis napomról úgy mentem haza, hogy ma is jól éreztük magunkat, a kicsik is meg én is
– magyarázta.
Ez a játékosság a gyakorlatban is jól működik, aki először még a fejét sem meri bedugni a zuhany alá, az is hamarosan feloldódik.
Az is látszik, ha valami trauma van a háttérben, egy vízhez kapcsolódó régebbi rossz emlék vagy akár a rossz családi háttér. A vízben ezeket is fel lehet oldani
– fűzte hozzá Márti néni.
Aki úszik, nem lesz beteg
Emellett is lehet sorolni az úszás és a sportos életmód előnyeit. Márti néni a város „sportnagyköveteként” pedig mindent meg is tesz, hogy minél több gyerek szeresse meg a mozgást. Az évek során rengetegen tanultak meg nála úszni, meg sem tudná számolni, hány gyereket tanított. Munkáját a város 2008-ban Testnevelési és Sportdíjjal ismerte el.
Az unokám szokta mondani, hogy mama, mutass már egy gyereket a városban, akit nem te tanítottál meg úszni
– meséli nevetve.
Az gondolom, hogy az az alap, ha valaki gyerekként megtanul úszni. Javul a mozgáskoordináció, csinos lesz, magabiztosabb, erősödik az immunrendszere. Aki úszik, az nem lesz beteg. Aztán, ha akar, majd választ másik sportot, a lényeg, hogy szeresse meg a mozgást
– vallja Márti néni.
Csinálja, amíg bírja
A gyerekek szokták kérdezni, hogy Márti néni, te itt laksz az uszodában? Hát, majdnem
– mondja mosolyogva.
Fiatalon tart a sport meg a kicsik közelsége, úgyhogy amíg bírom, csinálom. Zsolti fiam viszi tovább az edzéseket, ő a „főnök”, én csak besegítek. Azt el sem tudom mondani, mennyi szeretetet kaptam az évek során a gyerekektől: rám köszönnek az autókból, a nagy kamaszok is a nyakamba ugranak. Ez nekem akkora boldogság, ez tölt fel engem. Ennél többet nem is szeretnék az élettől
– összegzett Márti néni.
